Prim Hírek

A 130 szervezet (minden iparág és vállalattípus) részvételével készült felmérés azt vizsgálta, hol tartanak a hazai cégek a tudásmenedzsment fejlesztésében és alkalmazásában. A magyarországi helyzetet összességében leginkább az jellemzi, hogy a cégek már felismerték a tudás hatékony menedzselésének jelentőségét, rendelkeznek hasznosítható tudással és az ehhez szükséges infrastruktúrával is. Bár átfogó, összehangolt stratégiával még viszonylag kevesebben rendelkeznek, alig van olyan cég, amely ne tett volna már lépéseket a tudásmenedzsment-programokban rejlő értékek kiaknázására. A technológiai és infrastrukturális háttér kialakításában nincs lemaradás a nemzetközi átlaghoz képest.

Célok, stratégiák, programok

A felmérés szerint a hazai cégek – a nemzetközi társaságokkal összhangban – a tudásmenedzsment alkalmazásától leginkább a szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését (73%), a minőség javulását (68%), a hozzáadott érték növelését (62%), valamint a költségek csökkentését (62%) várják. Az alkalmazott tudásmenedzsment programokkal csaknem minden területet javítani kívánnak: a rangsort a marketing és értékesítés (50%), a szolgáltatások (39%), és az információ-menedzsment (38%) vezeti. Bár kevesen vállalkoztak a költségek becslésére, a válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a TM költsége nem haladja meg árbevételük 2 százalékát.

A KPMG korábbi felméréseivel összevetve előrelépésnek tekinthető, hogy ma már a cégek jelentős hányada túljutott az igények felmérésén, és a konkrét programok kidolgozásánál tart.1
Ugyanakkor a válaszadók 31%-ának egyáltalán nincs információja cégénél működő TM-programról. A programmal már rendelkezők (22%) legnagyobb arányban a tudásmegosztást és -hozzáférést javító programot (31%), valamint a tudásbázist kialakító programot (30%) említették. 17%-uk alkalmaz tudásmegosztó kultúrát támogató programot, és mindössze 4%-uk tudásvagyon mérési programot.

A főbb nehézségek

Meglepő ugyanakkor, hogy a tudásmenedzsment terjedése legfőbb akadályának – a legutóbbi, 2002-es KPMG-felméréshez hasonlóan – most is a legtöbben azt tekintik, hogy „nem ismerik a TM előnyeit”, „nincs idő a tudás megosztására”, és „nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz”.

Továbbra is jellemző az az érv is, hogy „a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat”.
Óvári Nóra kutatásvezető szerint ez utóbbi, a nemzetközi felmérésekben jóval kisebb súlyú gond rávilágít az egyik legfontosabb, alapvetően a kulturális eltérésből fakadó nehézségre.
„Nálunk még gyakori a félelem, hogy a tudás megosztása a befolyás, a hatalom csökkenéséhez vezet. Az intézményesített tudásmegosztást célzó fejlesztések leginkább a pozícióját féltve őrző középvezetői rétegen akadnak el. A beosztottak és felsővezetők általában nyitottabbak: a felmérés szerint a tudásmenedzsment-kezdeményezéseket általában a felsővezetés támogatja leginkább, míg a munkatársak többnyire közvetlenül egymástól kérnek segítséget, ha egy probléma megoldásához információra van szükségük” – érvelt a Pannon Egyetem kutatója.

Ugyanakkor ma már a válaszadók nem tekintik jelentős problémának a cégüknél rendelkezésre álló kutatás-fejlesztés alacsony költségvetését, nem gondolják azt, hogy nem lenne elég tudás a szervezetben, és nem a technológiát okolják a nehézségekért.

Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke szerint ez azért sem meglepő, mert a szervezetek nagy többsége alkalmazza az Internetet, Intranetet és a különböző adatbázis-rendszereket. A felmérésből azonban kiderül, hogy a dokumentummegosztó és döntéstámogató rendszerek alkalmazása és tervezett bevezetése még alacsony mértékű.
„Mindebből jól látszik, hogy ma már nem a ’beruházás’ a legfőbb gond – elsősorban a szervezet fejlesztése és a szemléletmód változása szükséges ahhoz, hogy a tudás hatékony menedzselése ne csak elfogadott elmélet legyen, hanem élő napi gyakorlat” – mondta Tomka János.

Jövőbeni kihívások

A KPMG-BME Akadémia és a Pannon Egyetem felmérése szerint míg nálunk a tudás hosszú távú menedzselése legfőbb feltételének a munkaerő motiválását és a TM munkafolyamatokba integrálását tekintik, addig a nemzetközi felmérésben az „üzleti előnyök prezentálása” szerepelt a legfontosabb szempontként.

A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy hangsúlyváltás történt a szervezeteknél tervezett vagy elindított kezdeményezésekben – a folyamatok újratervezését és az informális, illetve formális, egymástól elkülönült TM-hálózatokat felváltják a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok.

A magyarországi eredmények ebben a kérdésben is jelentősen eltérnek a nemzetközi értékektől. A hazai szervezeteknél a dokumentumtároló rendszer (50%), az információközpont (35%) és a szervezeti egységek együttműködési hálózata (30%) szerepelnek az elsők között.

Tomka János szerint ennek az az oka, hogy a tudásmenedzsment elmélete és prioritásai meglehetősen gyorsan változnak.
“Az elmúlt 15 évben három jellemző szakasz jelent meg: az elsőben a vállalati tudás szervezett és strukturált dokumentálása volt a meghatározó, a másodikban annak elősegítése, hogy az egyes munkatársak ismeretei, tapasztalatai is megoszthatóak és hasznosíthatóak legyenek a szervezeten belül, míg a mostani, harmadik szakaszban már a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok hálózatainak együttműködése a cél. Felmérésünkből arra következtethetünk, hogy a hazai cégek többsége a második szakasznál tart” – mondta a KPMG-BME Akadémia társelnöke.

"Óvári Nóra hozzátette, bár a felmérés első körben nem vizsgálta a TM helyzetét külön a nagy-, a közepes és a kisvállalati körben, de a felmérés során kapott eredmények további elemzéséből tudható, hogy a kkv-k működésében is megjelennek a tudásmenedzsment-elemek.
„A várt előnyök szempontjából nincs különbség kis- és nagyvállalatok között. A tudásmenedzsment –fejlesztésben a kisebbek ugyanakkor fáziskésésben vannak, rájuk inkább jellemző még az igények felmérése, illetve a konkrét TM-programok kidolgozása” – monda Óvári Nóra, kutatásvezető."