Microsoft-GKI : Készül a Versenyképességi Évkönyv 2007
forrás Prim Online, 2007. május 10. 20:06
A Microsoft Magyarország a vállalat brüsszeli magyar nemzeti napja keretében erősítette meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel való együttműködését, a Versenyképességi Évkönyv sorozat folytatását. A Versenyképességi Évkönyv – amely 2007-ben is megjelenik – a magyar gazdaságot az európai fejlettebb, valamint a hasonló gazdasági helyzetű és történelmi örökségű országok gazdaságával veti össze az eddigi legátfogóbb módon. A GKI Zrt. és a Microsoft Magyarország Kft. együttműködésének gyümölcse a magyar kis- és középvállalkozásoknak nyújt nélkülözhetetlen segítséget abban, hogy megőrizzék és fejlesszék versenyképességüket az EU igen kompetitív gazdasági környezetében.
A Microsoft Magyarország és a Microsoft európai központja voltak a házigazdái a Brüsszelben tartott Magyar Nemzeti Napnak május 10-én. Az európai rendezvénysorozat fő célja, hogy az adott EU tagállam Európa Parlamenti és kormányzati képviselői, az Európai Unió intézményeihez delegált tisztségviselők és a brüsszeli képviselet munkatársai az ország gazdasági helyzetéről és európai viszonylatban vett versenyképességéről és a fejlődési stratégiákról tanácskozzanak.
A nemzeti nap központi témái Magyarország jelenlegi legfontosabb kihívásai voltak, mint a gazdaság versenyképességének és teljesítőképességének növelése, a munkahelyteremtés elősegítése és az informatika szerepe az állam hatékonyságának növelésében.
A vitaindító előadásokat Herczog Edit képviselő asszony, Fazakas Szabolcs képviselő, valamint Dr. Csepeli György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közpolitikai Igazgatója tartották meg.
A további előadók, Dr. Draskovics Tibor és Dr. Mihályi Péter az Államreform Bizottságtól, Dr. Szanyi Tibor a parlamenti Gazdasági és Informatikai Bizottság tagja, Dr. Szamosi Katalin, a magyar és nemzetközi ipar- és szerző jogvédelem elismert szakértője, valamint a GKI Gazdaságkutató Zrt. képviseletében Kis Gergely voltak. Az előadások részleteiben foglalkoztak az innováció és információs társadalom viszonyával, a nemzeti és uniós innovációs stratégiákkal, a versenyképesség, technológiai fejlődés és munkahelyteremtés viszonyával, valamint a lehetséges hatékonyságnövelő, informatikai megoldásokkal az egészségügy és a közigazgatás terén.
Az eseményen meghívott kiállítóként vett részt az E-Group cégcsoport és a Szegedi Tudományegyetem. Az E-Group az általuk kifejlesztett, a magyar piacon egyedülálló innovációval mutatkozott be, az eDOX Integrált Elektronikus Dokumentum- és Iratkezelő Rendszerrel. Magyarországon ez az egyetlen elektronikus aláíró és hitelesítő modullal rendelkező megoldás, amely önálló komponensként is hitelesítést kapott már, illetve a vállalat elsőként készített terméket a Microsoft Office SharePoint Server 2007 csoportmunkát támogató keretrendszer legfrissebb verziójára.
A másik kiállító a Szegedi Tudományegyetem volt, akik az ez év február 28-án felavatott „Jövő Tantermét” mutatták be az érdeklődőknek. A speciális tantermet a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja hozta létre a Microsoft Magyarország anyagi támogatásával. A projekt célja a ma elérhető legkorszerűbb információs-kommunikációs technológia és interaktív tanítási módszerek az oktatásban való felhasználásának életszerű bemutatása.
Kis Gergely, a GKI Zrt.-hez tartozó GKIeNET Kft. ügyvezető igazgatója a brüsszeli magyar napon tartott előadásában a következőket mondta el: „A gazdasági szakemberek és a média az elmúlt években jellemzően negatív képet mutatnak a magyar gazdaság helyzetéről, annak versenyképességéről. Kétségtelen, hogy vannak rossz előjelek – a Közép- és Kelet-európai országok árukivitele gyorsabban nő, mint a mienk; több KKE-i ország előrébb tart egyes szerkezeti reformok terén; és súlyosak a makroegyensúlyi (főleg államháztartási) hiányok is – de a magyar gazdaság összességében versenyképesnek bizonyult Csehországhoz, Észtországhoz, Lengyelországhoz, Szlovákiához és Szlovéniához viszonyítva 2005-ig (a 2006-ra vonatkozó pontos adatok még csak most jelennek majd meg). Magyarországon a magas és a közepesen magas technológiai termékek aránya 75%, a termékek egységértéke (unit value) ugyanúgy elérte a világátlagot, ahogy Csehországban és Észtországban is.”
A versenyképesség mérésére ugyanakkor ma még nincsenek tökéletes mérési módszerek – a GKI-Microsoft együttműködés is ezt kívánja orvosolni –, de az országok teljesítményéről igen sokat mond export tevékenységük vizsgálata. Az áruk és szolgáltatások exportja nálunk nőtt a leggyorsabban, s hazánk még mindig jobban teljesít, mint a velünk együtt az Európai Unióhoz csatlakozott közép-kelet-európai országok. Ha önmagában csak az áru exportot vizsgáljuk, az említett országok többségükben megelőznek bennünket, amit viszont nem lehet negatív tényként beállítani! A legtöbb ország GDP-jében növekszik a szolgáltatások aránya, Magyarország számára is fontosabb, hogy például szoftver vagy bármilyen más – lehetőség szerint tudásorientált – szolgáltatást kínáló, fejlesztő cégek számára maradjon vonzó. Magyarországon az utóbbi évtizedben éppen a tudásalapú szolgáltatások növekedtek a leggyorsabban, és nő exportjuk is.
A makrogazdasági teljesítmény-index, a termelékenységi index és reálárfolyam-index súlyozott átlagaként negyedévente előállított Versenyképességi index (VEX) 2006. évi alakulása mutatja, hogy a szlovák gazdaság versenyképességi szempontból egy szintre került a magyarral. Az üzleti környezet „hőfokát” mérő ÜX (Üzleti környezet index) mindemellett rávilágít, hogy az üzleti szféra képviselői megijedtek a megszorítások bejelentésétől, de mára elfogadottá vált a reformokat elindító konvergencia program.
A 2007 őszén megjelenő újabb Versenyképességi Évkönyv az elsőhöz képest, több szempontból is még teljesebb tanulmány lesz, melyben a legnagyobb kihívás, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok is összehasonlításra kerüljenek. A kutatók tervei szerint a kiadvány angol nyelven is publikálásra kerül, melyet a szakmai elismertség és az egyetemi oktatásban való megjelenés (Budapesti Covinus Egyetem) is indokol.
A versenyképességi kutatás első tézis anyagát a cég elnöke, Vértes András készítette elő. A Versenyképességi Évkönyv védnöke, Török Ádám, a magyar miniszterelnök kezdeményezésére létrejött (nemzeti) Versenyképességi Kerekasztal vezetője is egyben, míg a kiadvány főszerkesztője, Viszt Erzsébet pedig annak tagja.
A Microsoft Magyarország és a Microsoft európai központja voltak a házigazdái a Brüsszelben tartott Magyar Nemzeti Napnak május 10-én. Az európai rendezvénysorozat fő célja, hogy az adott EU tagállam Európa Parlamenti és kormányzati képviselői, az Európai Unió intézményeihez delegált tisztségviselők és a brüsszeli képviselet munkatársai az ország gazdasági helyzetéről és európai viszonylatban vett versenyképességéről és a fejlődési stratégiákról tanácskozzanak.
A nemzeti nap központi témái Magyarország jelenlegi legfontosabb kihívásai voltak, mint a gazdaság versenyképességének és teljesítőképességének növelése, a munkahelyteremtés elősegítése és az informatika szerepe az állam hatékonyságának növelésében.
A vitaindító előadásokat Herczog Edit képviselő asszony, Fazakas Szabolcs képviselő, valamint Dr. Csepeli György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közpolitikai Igazgatója tartották meg.
A további előadók, Dr. Draskovics Tibor és Dr. Mihályi Péter az Államreform Bizottságtól, Dr. Szanyi Tibor a parlamenti Gazdasági és Informatikai Bizottság tagja, Dr. Szamosi Katalin, a magyar és nemzetközi ipar- és szerző jogvédelem elismert szakértője, valamint a GKI Gazdaságkutató Zrt. képviseletében Kis Gergely voltak. Az előadások részleteiben foglalkoztak az innováció és információs társadalom viszonyával, a nemzeti és uniós innovációs stratégiákkal, a versenyképesség, technológiai fejlődés és munkahelyteremtés viszonyával, valamint a lehetséges hatékonyságnövelő, informatikai megoldásokkal az egészségügy és a közigazgatás terén.
Az eseményen meghívott kiállítóként vett részt az E-Group cégcsoport és a Szegedi Tudományegyetem. Az E-Group az általuk kifejlesztett, a magyar piacon egyedülálló innovációval mutatkozott be, az eDOX Integrált Elektronikus Dokumentum- és Iratkezelő Rendszerrel. Magyarországon ez az egyetlen elektronikus aláíró és hitelesítő modullal rendelkező megoldás, amely önálló komponensként is hitelesítést kapott már, illetve a vállalat elsőként készített terméket a Microsoft Office SharePoint Server 2007 csoportmunkát támogató keretrendszer legfrissebb verziójára.
A másik kiállító a Szegedi Tudományegyetem volt, akik az ez év február 28-án felavatott „Jövő Tantermét” mutatták be az érdeklődőknek. A speciális tantermet a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja hozta létre a Microsoft Magyarország anyagi támogatásával. A projekt célja a ma elérhető legkorszerűbb információs-kommunikációs technológia és interaktív tanítási módszerek az oktatásban való felhasználásának életszerű bemutatása.
Kis Gergely, a GKI Zrt.-hez tartozó GKIeNET Kft. ügyvezető igazgatója a brüsszeli magyar napon tartott előadásában a következőket mondta el: „A gazdasági szakemberek és a média az elmúlt években jellemzően negatív képet mutatnak a magyar gazdaság helyzetéről, annak versenyképességéről. Kétségtelen, hogy vannak rossz előjelek – a Közép- és Kelet-európai országok árukivitele gyorsabban nő, mint a mienk; több KKE-i ország előrébb tart egyes szerkezeti reformok terén; és súlyosak a makroegyensúlyi (főleg államháztartási) hiányok is – de a magyar gazdaság összességében versenyképesnek bizonyult Csehországhoz, Észtországhoz, Lengyelországhoz, Szlovákiához és Szlovéniához viszonyítva 2005-ig (a 2006-ra vonatkozó pontos adatok még csak most jelennek majd meg). Magyarországon a magas és a közepesen magas technológiai termékek aránya 75%, a termékek egységértéke (unit value) ugyanúgy elérte a világátlagot, ahogy Csehországban és Észtországban is.”
A versenyképesség mérésére ugyanakkor ma még nincsenek tökéletes mérési módszerek – a GKI-Microsoft együttműködés is ezt kívánja orvosolni –, de az országok teljesítményéről igen sokat mond export tevékenységük vizsgálata. Az áruk és szolgáltatások exportja nálunk nőtt a leggyorsabban, s hazánk még mindig jobban teljesít, mint a velünk együtt az Európai Unióhoz csatlakozott közép-kelet-európai országok. Ha önmagában csak az áru exportot vizsgáljuk, az említett országok többségükben megelőznek bennünket, amit viszont nem lehet negatív tényként beállítani! A legtöbb ország GDP-jében növekszik a szolgáltatások aránya, Magyarország számára is fontosabb, hogy például szoftver vagy bármilyen más – lehetőség szerint tudásorientált – szolgáltatást kínáló, fejlesztő cégek számára maradjon vonzó. Magyarországon az utóbbi évtizedben éppen a tudásalapú szolgáltatások növekedtek a leggyorsabban, és nő exportjuk is.
A makrogazdasági teljesítmény-index, a termelékenységi index és reálárfolyam-index súlyozott átlagaként negyedévente előállított Versenyképességi index (VEX) 2006. évi alakulása mutatja, hogy a szlovák gazdaság versenyképességi szempontból egy szintre került a magyarral. Az üzleti környezet „hőfokát” mérő ÜX (Üzleti környezet index) mindemellett rávilágít, hogy az üzleti szféra képviselői megijedtek a megszorítások bejelentésétől, de mára elfogadottá vált a reformokat elindító konvergencia program.
A 2007 őszén megjelenő újabb Versenyképességi Évkönyv az elsőhöz képest, több szempontból is még teljesebb tanulmány lesz, melyben a legnagyobb kihívás, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok is összehasonlításra kerüljenek. A kutatók tervei szerint a kiadvány angol nyelven is publikálásra kerül, melyet a szakmai elismertség és az egyetemi oktatásban való megjelenés (Budapesti Covinus Egyetem) is indokol.
A versenyképességi kutatás első tézis anyagát a cég elnöke, Vértes András készítette elő. A Versenyképességi Évkönyv védnöke, Török Ádám, a magyar miniszterelnök kezdeményezésére létrejött (nemzeti) Versenyképességi Kerekasztal vezetője is egyben, míg a kiadvány főszerkesztője, Viszt Erzsébet pedig annak tagja.
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kerti bolt: az eMAG új, online üzlet az üzletben koncepciója több mint 100 ezer termékkel
Kerti bolt néven az eMAG új, bolt a boltban online koncepcióját indította útjára a webáruházában, amely mintegy 100 ezer-féle kertészeti terméket kínál, és kényelmesebb böngészési élményt nyújt e kategória termékei között. Értékesítési statisztikái szerint egy átlagos magyar vásárló átlagosan mintegy 24.000 forintot költ online vásárolt kertészeti termékekre – a legtöbb ilyen terméket május hónapban értékesíti a cég.
2024. április 18. 09:59