E-hulladék - teljesülni fog az uniós előírás
Közölte: az unió 2005-ös döntése alapján minden tagállamnak lakosonként 4 kilogramm elektronikai hulladék begyűjtéséről kell gondoskodnia 2008 végére.
Ez Magyarországon 42 ezer tonna kidobott műszaki cikket jelent, amely az összes kidobott elektronikai berendezés 30 százaléka. Az idén országszerte 30 ezer tonna e-hulladékot gyűjtenek be, tavaly ez még csak 16,5 ezer tonna volt. A visszavett gépek 75-80 százaléka újrahasznosítható – jelezte az ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte, hogy a fennmaradó mennyiség hulladéklerakóba kerül.
Az eddigi tapasztalatok alapján az emberek a berendezések 40 százalékát viszik vissza a boltokba, amelyeknek csak új eszköz eladása esetén kötelező azt bevenniük. A további 60 százalék az utcáról, illetve hulladékgyűjtőkből származik - hangoztatta az ügyvezető.
Tóth Zoltán megjegyezte: a begyűjtéssel és hasznosítással kapcsolatos kötelezettségek az elektronikus berendezések gyártóit terhelik, amelyek feladataikat leggyakrabban koordináló cégekre bízzák. Hozzátette, hogy Magyarországon a piacon hat cég foglalkozik a hulladékkezelés szervezésével, közülük az Electro-Coord a legnagyobb, 80 százalékos részesedéssel. A 306 cég kötelezettségét átvállaló vállalat az idén 2,5 milliárd forintot fordít hulladékkezelésre - közölte az ügyvezető.
Magyarországon kiépült a visszavett berendezések jelentős mennyiségének feldolgozását végző ipar, így nincs szükség külföldi partnerek bevonására - hangoztatta a cég vezetője. Adatai szerint hulladékgazdálkodási cégek eddig mintegy 1,6 milliárd forintot ruháztak be a feldolgozó-kapacitás kiépítésére. Tóth Zoltán elmondta, hogy a kötelezett cégek piaci részesedésük alapján fizetnek a kht.-nek díjat, amelynek mértékét egy speciális program számolja ki. A konkurens vállalatok így nem vonhatnak le következtetéseket az adott cég forgalmára.
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.