Drámai jelentés a leszakadó 50+ generációkról
A kutatás összefoglalójából az 50 év felettiekre vonatkozó további elgondolkoztató negatív megállapítások is kiderültek:
- a digitálisan írástudatlanok közel fele 60 éves, vagy annál idősebb, az 50-64 év közöttiek kétharmada (68%) inaktív;
- a nyugdíjasoknak mindössze 3%-a vett részt számítógépes tanfolyamon az elmúlt három év során; ennek elsődleges oka a képzőhelyek még mindig alacsony száma;
- az információs társadalomból kirekesztettek aránya évenként csak kevesebb, mint 4 százalékponttal apad;
- az 50 év felettiek ötöde egyszemélyes háztartásban él, ami a számítógép/internet otthoni elterjedését kevésbé segíti elő;
- rendszeresen az 50 éven felüliek 14%-a, a 60 éven felüliek 3,7%-a internetezik;
- az internetező idősebb lakosság sokkal többet vásárol online és játszik számítógépes játékokat, mint a fiatalabbak.
A tanulmány további következtetései. Amikor Nemzeti Digitális Közmű kiépítését fontolgatja a kormány és a politikai erők, akkor nem lehet szó nélkül elmenni az igényfelkeltés, felnőttoktatás, a segítő szolgálatok (mentorálás) problematikája mellett. Be kell látni azt is, hogy 2-8 órás ismeretterjesztés e célcsoportnak felesleges pénzkidobás: alaposabb, nyugodtabb tempójú, közösségteremtést segítő oktatásra, fejlesztésre lenne szükség. A tipikus 50 év fölötti hálózati polgár profilja nagyon hasonló az átlagos-tipikus internetező profiljához, azonban az életkorban előrehaladva a nagyobb városoktól távolodva csökken a gazdagok, felsőfokú végzettségűek, gazdaságilag és társadalmilag aktívak száma. Ezért a helyi közösségek, civil szervezetek, az állam és a piaci szereplők feladata, hogy azokat segítse, akiket (még) nem hajlandó fogyasztónak, a piac résztvevőjének tekinteni az IKT (és más) iparág, akikhez nem kopog be a gyerek vagy unoka, akiknek barátai nem mutatják meg az első kattintások mikéntjét. A jelentés összességében megállapítja, hogy Magyarország is jó eséllyel érne el jelentős eredményeket a befogadó információs társadalom aktív eszközei – például szélessávú infrastruktúra, e-közszolgáltatások, digitális írástudás, online szolgáltatások – bővítése révén.
Az Inforum véleménye az, hogy az informatikára, mint a válságkezelés eszközére kell tekinteni. Az informatikai eszközök szélesebb körű használatával egyszerűsödne és gyorsulna a közigazgatás, versenyképesebbé válna a gazdasági termelés. Magyarországnak szélesebbre kell tárnia web-arcait, hogy az ország a külföldi turisták és befektetők számára is látható, a magyar vállalkozók számára pedig hasznot hajtó legyen. Az Inforum hangsúlyozza, nem csupán erkölcsileg elfogadhatatlan Magyarország lakossága közel felének digitális leszakadása, de a magyar informatikai és távközlési iparág is szegényebb azzal, ha a 4 millió potenciális fogyasztót nem szólítja meg. Válság idején ugyanis úgy lehet meg őrizni a társadalom tagjainak életminőségét, ha mind több szolgáltatást kaphatnak a legolcsóbb, tehát online módon, a jelenleginél még többen. Az Inforum e téren iparági-civil-állami összefogást sürget.
A tanulmány készítőinek további következtetései:
- az 50+ generációk felé a fontos társadalmi üzenetek még mindig hiányoznak,
- a kialakuló információs társadalom integrációs ereje "megbicsaklott",
- az eddigi állami programok nyertesei általában már meglévő felhasználók voltak,
- a felzárkóztatáshoz 2010-ig ebből a generációs rétegből 700 ezer embert kellene digitális írástudóvá képezni;
- a családokban (ahol egyáltalán a generációk együtt élnek) a fiatalok nem tanítják meg (ill. nem tudják megtanítani) az időseket az internet alapvető használatára;
- minimális az itthoni informatikai cégek ilyen irányú (50+) szerepvállalása.
További információ:
www.inforum.org.hu/dokumentumok
www.ittk.hu/web/kiadvanyok.html
Kapcsolódó cikkek
- A szoftverhonosítás lesz a következő téma a látássérültek informatikai klubjában
- eVITA: fórum az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákról
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- Megölte testvérét a Playstation-ért
- Növekszik az internetfüggő felnőttek száma Dél-Koreában
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Sms technológiát vásárol a Twitter
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Multifunkciós egyetemi kártya lesz Debrecenben
- Napi 80 sms-t küldenek a tini-lányok
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Elhunyt Zsakó László, a hazai számítástechnika tanárképzés elindítója
Életének 67. évében elhunyt Zsakó László, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának vezetője.
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.