Prim Hírek

Már csak azért sem tételezhetem fel az előbbi szándékot, mert egy távközlési világcég, egy alternatív szolgáltató nagy fantáziátlanságról tenne tanúbizonyságot, ha nem tudna találni minden alkalommal valami aktuális üzenetet. Sőt a reklám természetrajza olyan, hogy az üzenet célja többféle is lehet: hirdethet terméket, szolgáltatást, ismertethet akciót vagy rendezvényt, és léteznek magát a vállalatot népszerűsítő, úgynevezett image-reklámok.

Ez utóbbiba sorolhatók azok, amelyek a cégnév mellett csupán pár szavas szlogent (esetleg illusztrációt) tartalmaznak, mint például: X az élvonal, Y az új vonal, V a kapcsolat, Z a sávszélesség satöbbi...

A GTS (neve alatt rendszerint megjelenik a "távközlési világcég" jelző) az elmúlt évben a cég három betűjét formázó természeti képekkel (sziklák, növények) operált. Most újítani akart, ám annak túlzottan profán, majdhogynem kezdetleges módja lenne, ha direkt közölnék a reklámmal átvinni kívánt üzenetet: "alternatíva a távközlésben". Ezt vélhetően már tudják a felhasználók, ezért a hirdetésben továbblép a cég, s ahogy Baki György vezérigazgató- helyettes fogalmazott, alternatívát szeretnének kínálni a gondolkodásmódban is.

Az új hirdetési koncepció lényege ezért az, hogy a cég neve mellett minél kevesebb szöveges információt közöljenek, az illusztráció megválasztásában pedig gyökeresen szakítanak a konvencionális sémákkal: nem mutatnak termékfotót, sem kedvesen mosolygó, telefonáló topmodelleket, sem pedig az elektronika absztrakt világára utaló nonfiguratív ábrázolásokat.

Ehelyett a mai magyar fotóművészet remekeiből válogatnak. Ezeknek rendszerint semmi közük a szakmához és a megrendelő céghez, ám az életről szólnak, optimista érzésekről árulkodnak - és gyönyörűek.

Válogatni könnyű volt, hiszen a huszadik századi fényképezés története bővelkedik kiváló magyar fotográfusokban, s Magyarország ma is a világhírű fotóművészek legnagyobb exportőre. Képeik, művészi látásmódjuk újszerűsége, gazdagsága lenyűgöző.

Választani mégis nehéz volt. Akik átnézték a pályázati kiírás (tehát témamegkötés és minden más korlátok) nélküli felhívásra beérkező másfél ezer alkotást, azok bár a GTS szakemberei, ilyen szempontból mégis elsősorban szépre fogékony magánemberek. Döntésük így akár szubjektívnek is mondható, ám ez korántsem baj. Hiszen a fényképekben nem kizárólag képzett művészettörténészek gyönyörködnek, hanem mi mindannyian, az egyéni ízlés és véleményalkotás szabad érzésével.

Végül, a bőség zavarával küszködve, első alkalommal tizenöt képet választottak ki, amelyekkel a következő hetekben mi is találkozhatunk a különböző újságokban megjelenő hirdetéseken. Egyfajta virtuális tárlat ez tehát, hét fotóművész alkotásaiból. A képeket hamarosan albumban is megjelenteti a GTS, illetve ízelítőt láthatunk majd belőlük az Info 2000 kiállításon is.

A kétségkívül újszerű hirdetési megközelítés mellett nem lehet nem észre venni a művészetek támogatásának szándékát. A választás a különböző ágak közül a fotográfiára esett, el- és felismerve annak mai hazai értékeit.

A művészet a szabadságról szól, a művészek nehezen viselik a kötöttségeket. Eifert János, az egyik alkotó társainak nevében is megerősíti ezt: "Nem volt olyan kényszer, hogy kiszolgáljuk a megrendelőt, képeinken nem találni telefont, egyéb távközlési dolgokat, csak a világot adjuk vissza, ahogy mi látjuk. Mi így kommunikálunk a világgal. S mivel a képek nyelvét mindenki érti, azt nem kell lefordítani, így ez a kommunikáció nemzetközi is egyben."

Lám, mégis lehet találni kapcsolódási pontot a fotóművészet és annak legújabb mecénása, a GTS Magyarország filozófiája között.