Bemutatták az EU első intelligensotthon-koncepcióját
Az Európai Unió által finanszírozott i2home projekt célja olyan lakókörnyezet kialakítása, amelyben nagyobb mozgásteret kaphatnak az idős vagy a fogyatékkal élő emberek - olvasható a BBC hírportálján.
A projektben részt vevő felhasználói csoportok, európai egyetemek és iparági résztvevők közös munkájának eredményeként az intelligens otthon fűtése, hűtése és az egyéb elektronikai berendezések is egy felhasználó által választott eszközzel irányíthatók.
A fejlesztők munkája hivatalosan is befejeződött, eredményeiket pedig egy saarbrückeni mintakonyhában mutatták be. A rendszer lényege, hogy a háztartási berendezések, épületgépészeti megoldások egyetlen közös vezérlőeszközzel akár egy hagyományos tévékészüléken keresztül is kezelhetők.
A hallássérülteket például a képernyőn megjelenített szöveges üzenet figyelmezteti, ha csengetnek, a látássérültek pedig minden szöveges vagy képi eseményről hanggal kísért magyarázatot kapnak.
Ginger Classen vak akadálymentesítési szakértő elmondta, hogy végre egy olyan technológiával találkozott, ami valóban működik. "Ha ezt a technológiát minden gyártó alkalmazni fogja, akkor akár olyan gépeket is vehetek, amelyeket a látó embereknek terveztek" - magyarázta Classen.
A rendszer egyik legfontosabb vonása, hogy az idős, például Alzheimer-kórban szenvedő embereknek teheti könnyebbé a felügyelet nélküli életet. A kijelzőn megjelenő virtuális asszisztens a napszakoknak megfelelően kérdéseket intéz a beteghez. A gyógyszerek helyes bevétele mellett a felhasználó tudatállapotát is ellenőrizni lehet.
Kapcsolódó cikkek
- Szuperszámítógépekhez való vízhűtőrendszert fejlesztettek ki tudósok
- Jövendőmondó cégbe invesztál a Google
- Fénykommunikációs szervertechnológiát vásárolt a Microsoft
- Az abszolút humán interfész: saját magunk
- Exaflop-szuperszámítógép épül Európában
- Sharp LCD tévék: új technológia, élethűbb szinek
- Egymillió régi kötet digitalizálására készül a Google Olaszországban
- A Fujitsu építette Japán leggyorsabb szuperszámítógépét
- Orvosbiológiai kutatás szolgálatában Magyarország legerősebb tudományos számítógépe
- Izrael digitalizálja kulturális és szellemi örökségét
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Elhunyt Zsakó László, a hazai számítástechnika tanárképzés elindítója
Életének 67. évében elhunyt Zsakó László, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának vezetője.
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
