Prim Hírek

Klár András: - A gazdálkodási környezet változásának hatására a BKV a korábbi szervezeti formából rt.-vé alakult. A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat ezzel egy időben fogalmazta meg a mélyreható szervezeti változások szükségességét s az alaptevékenységre koncentráló, a gazdálkodásában és tevékenységében is átlátható szervezet iránti igényét. Ezt ültettük át a BKV Rt. 1996-os reorganizációs programjába, ahol az üzleti folyamatok átalakítása szempontjából meghatározó elem volt az informatikai rendszer újraszervezése. A tulajdonos által az elvárások mellé tett támogatás összege fedezte a projektköltségek felét.

B. O.: - Mik voltak a rendszerrel szemben a tenderben megfogalmazott jelentősebb elvárások, és ezek teljesültével vajon ma átláthatóbb-e a BKV Rt. gazdálkodása és tevékenysége?

K. A: - A tenderkiírásban a következő célokat tűzte ki a BKV Rt. az integrált informatikai rendszer elé: a vállalat valamennyi üzleti folyamatának (forgalom, menetdíjbevétel, humánügy, pénzügy, számvitel, költségkontrolling, anyagellátás, karbantartás) támogatatása; jelentős informatikaiinfrastruktúra-kapcsolatokkal bíró ügyirat-kezelési rendszer felállítása; teljes informatikai infrastruktúra kiépítése a BKV Rt. valamennyi szervezeti egységnél (kiszolgáló-ügyfél alapú technológia, kommunikációs szerverek, adatátviteli hálózat, munkaállomások és perifériák); a CRM felé vezető első lépésként rendszer- és hálózatfelügyeleti technológiára támaszkodó informatikai központ létrehozása.

A cég gazdálkodása és tevékenysége az üzleti folyamatokat támogató alkalmazás bevezetésével vált átláthatóvá. Az SAP FI, CO, MM, PM, HR moduljait vezettük be, amelyek közül a CO alkalmazása - a BKV Rt. költségáramlási modelljének kidolgozása következtében - alapvető szemléleti változással is járt. Nyomon követhetővé vált a tevékenységek költsége, és reális közelségbe került az a tulajdonosi igény, hogy járatonként kimutathatók legyenek a ráfordítások és a bevételek.

B. O.: - A Debis IT Services fejlesztési technológiája a plan-build-run elvre épül. Érezték-e a TransIT projektben ennek jelenlétét?

Verő András: - Teljes mértékben. A TransIT projekt az 1997. február 28. és 2000. április 6. között eltelt 1133 nap alatt valósult meg. A felmérés időszakában (1997. IV-IX. hó) elkészült a projekt alkalmazási és infrastruktúra-terjedelmét tartalmazó rendszerterv. A megvalósítás során (1997. X. - 1999. XI.) elkészültek az egyedi programok, megtörtént az SAP-modulok beállítása és azok üzembe helyezése a BKV Rt. igazgatóságainál. Végül ezt követte az üzemeltetetés beindulása (1999. I. 1-jétől), így az SAP FI és CO moduljának teljes körű, az MM-nek és a HR-nek pedig részleges üzembe helyezése - a továbbiaké sorjában az év folyamán. 2000 januárjában működött minden modul, és március 24-ére az rt.-nek már auditált mérlege volt.

B. O.: - Milyen mértékben valósultak meg a TranIT projekt célkitűzései?

K. A.: - Az informatikával szembeni követelményeket az üzleti szükségletekből vezettük le. Annak felismerését és tudatosítását követően, hogy az információ érték, de megszerzése, feldolgozása költséggel jár, már megfogalmazhatóvá váltak a követelmények. Így például az, hogy az adatfelvételnek és -feldolgozásnak az üzleti folyamat részének kell lennie, hogy a rendszer legyen rugalmas és skálázható, az adatfelvétel pedig egyszeri, s a keletkezés helyén történjék, no és persze követelmény volt a biztonságos üzemeltethetőség. A fentiekkel az informatika többé már nem a társaság elkülönült része, hanem annak üzleti folyamataiba integrált kiszolgáló eleme.

B. O.: - A TransIT projekt megvalósítása jelentős költségekkel járt, amit ha áttételesen is, de Budapest lakosságának kell megfizetnie. Mit kap ezért cserébe?

V. A.: - Az utazóközönség közvetlenül a korábbinál precízebb, gyorsabb panaszbejelentés-kezelésen, illetve zavarelhárításon érzékeli a rendszer jelenlétét. Az utasszámlálási és menetrendi modul bevezetésével pedig lehetővé vált - adott határokon belül - az igényekhez jobban alkalmazkodó járatüzemeltetés.