Konzervatív-liberális vita a távközlési adatok tárolásáról a német kormányban
A Max Planck társaság büntetőjoggal foglalkozó kutatóintézetének (MPICC) csaknem 80 oldalas elemzése szerint nincsen közvetlen, egyértelmű összefüggés a telekommunikáció során keletkezett személyes kapcsolati adatok és a bűncselekmények felderítési aránya között. Az igazságügyi tárca, amelynek felkérésére a tanulmány készült, a saját álláspontja igazolását látja e megállapításban.
A belügyminisztérium viszont azokat a megjegyzéseket emelte ki a pénteken publikált elemzésből, amelyek szerint a vizsgálat eredménye csupán "pillanatfelvétel", nincs megbízható statisztikai adatbázis és hiányoznak a rendszeres vizsgálatok is ahhoz, hogy általános érvényű megállapításokra lehessen jutni. A tárca továbbá hangoztatta, hogy csak az adatok rögzítése és tárolása révén lehet azonosítani bűnözőket, akik élnek a távközlés adta lehetőségekkel, a jelenlegi szabályozási körülmények között viszont az esetek többségében sikertelen az erre irányuló próbálkozás, mert mire a hatóságok a szolgáltatókhoz fordulnak, az adatokat már régen törölték.
A csaknem két éve tartó vita egy alkotmánybírósági döntéssel kezdődött. A karlsruhei testület 2010 márciusában hatályon kívül helyzete a vonatkozó törvényt, amely felhatalmazta a hatóságokat az e-mail- és telefonforgalomból, valamint az internethasználatból származó adatok gyűjtésére, valamint tárolására hat hónapig. Az adatokat bűnüldözési célokra, valamint veszélyhelyzet elhárítása érdekében hívhatták le.
A törvény ellen több mint 35 ezer állampolgár nyújtott be keresetet az alkotmánybírósághoz, amely végül arra hivatkozva minősítette alkotmányellenesnek a 2008-ban elfogadott törvényt, hogy ellenkezik a távközlési titokhoz fűződő joggal.
Új törvényt azóta nem sikerült alkotni. A liberális FDP irányítása alatt álló igazságügyi minisztérium azt javasolja, hogy a vonatkozó adatokat csak konkrét gyanú esetén tárolják, a CDU/CSU pártszövetség szerint ennél szigorúbb szabályozásra van szükség.
Az ügy elhúzódásával Németország kötelességszegési eljárást kockáztat, mivel a vita hátráltatja a vonatkozó uniós irányelv átültetését a nemzeti jogba. Ugyanakkor a korábbi német szabályozáshoz hasonlóan az adatok hat hónapig tartó tárolását előíró brüsszeli irányelvet nem csak Berlin nem vette át, Svédország például kifejezetten tudatosan, elvi megfontolásból tagadta meg a direktíva átültetését, amiért évi 15 millió euró büntetést fizet. A stockholmi vezetés a bírságot "a szabadság ára" megnevezéssel illeti.
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyszerű Airpods-tisztítás és új vezetékes headset gamereknek
Neked is fejtörést okoz, hogy mivel tudnád Apple Airpods fülhallgatódat megfelelően és károkozás nélkül tisztítani? Vagy épp teljesen másban vagy, és azon agyalsz, hogy milyen gaming headsettel tudnál megszabadulni a késleltetéstől? Akkor érdemes továbbolvasnod, mert a Sandberg most mindkét problémára elhozta a megoldást!
A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig
Az ELTE Informatikai Kar idén a „Semmiből született csodák – A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig” című rendezvénnyel csatlakozott a Lányok Napja országos programhoz.
Kén-hexafluorid betiltása – Nem gáz többé!
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az egész világon hatalmas feladat, és e küldetés része a kén-hexafluorid (SF6) gáz teljes körű betiltása is. Ez különösen a villamosenergia-iparban jelent komoly változást, hiszen a kapcsolóberendezések szigeteléséhez eddig rendszerint ezt az anyagot használták.
Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől
Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.
A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.