Bankkártya-visszaélések Magyarországon
A G Data felmérésében száz magyar bankkártya-tulajdonosból hat arról számolt be, hogy történt már visszaélés a kártyájával. Az összesített kár az óvatos becslések szerint is eléri az 1,5 milliárd forintot.
A hazai 18‒59 éves lakosság 80 százaléka, azaz több mint 4,7 millió magyar rendelkezik bankkártyával vagy hitelkártyával. A G Data vírusirtócég 1200 fős reprezentatív felmérésében a válaszadók 6 százaléka számolt be arról, hogy már előfordult, hogy ismeretlen személy visszaélt kártyájával. Mindez azt jelenti, hogy összességében legalább 250-300 ezer incidens történhetett eddig magyar állampolgárokkal.
A hitelkártyákkal történő visszaélések során okozott kár mértéke az esetek 26 százalékában elérte vagy meghaladta a 20 ezer forintot, 40 százalékában 20 ezer forintnál kisebb összegű volt, míg 31 százalékban sikerült megakadályozni a közvetlen károkozást. Mindez legalább 1,5 milliárd forint közvetlen veszteséget jelent, melyhez kapcsolódóan a válaszadók 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy az okozott kárt nem térítette meg a bank. Emellett a visszaélések 55 százalékában volt szükség új bankkártya igénylésére, és ezen esetek 75 százalékában az ügyfelet terhelték az új kártya kiállításának költségei.
A G Data internetbiztonsági szakértője, Maulis Csaba a felmérés eredményei kapcsán arra figyelmeztet, hogy a netbankolás és a mobilbankolás terjedésével tovább növekedhet az incidensek száma, mivel folyamatosan újabb kártevők jelennek meg, melyek a bankkártyák adatait próbálják megszerezni. Míg Magyarországon 2009-ben még csupán az internetezők 46 százaléka vett igénybe netbank szolgáltatást, ez az arány 2011-ben már 57 százalék volt (forrás: NRC).
„A ma terjedő trójai kártevők arra is képesek, hogy az SMS-üzenetekben érkező banki tranzakciós azonosítókat elfogják, és ezeket felhasználva hamis egyenleget mutassanak a bankszámla-tulajdonosok felé” – emeli ki Maulis Csaba. A szakértő hangsúlyozza, hogy az internetes kártevők – a trójaiak és a kémprogramok – gyártása nemzetközi szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódik, melyek világszerte több száz milliárd dollárnyi kárt okoznak évente. Maulis Csaba szerint ezalatt a vírusirtó szoftverek a hagyományos módszerekkel csak a kártevők egy részét ismerik fel idejekorán, ami sérülékennyé teheti a védelmet. A G Data ezért dolgozta ki a BankGuard technológiát, mely teljesen új elvek mentén ‒ a böngésző integritásának felügyeletével ‒ nyújt védelmet az internetes bankolás során.
A kutatás adatfelvétele 2012 júliusában történt, 1200 fő részvételével, az NRC NetPanel segítségével. Az eredmények reprezentatívak a 18‒59 éves lakosságra nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők szerint.
Kapcsolódó weboldal: http://virusirto.hu
Kapcsolódó cikkek
- E-mailen terjedő átverés a Football EB-hez kapcsolódóan
- Gyerekjáték megfertőzni a hazai vállalati táblagépek és okostelefonok közel felét
- Hackerek tiltakoznak az ugandai melegellenes törvény ellen
- Az iráni minisztériumokat szeptemberben lekapcsolják az internetről
- G Data: Új vírusirtó a magyar piacon
- Hackerhálózat bukott le Kínában
- A célzott támadások csaknem harmada kkv-k ellen irányul
- Átértékelődött a hackerek szerepe (2. rész)
- Mikor legális és mikor nem az a betörés? - Átértékelődött a hackerek szerepe (1. rész)
- Anyagi haszonszerzés motiválja a célzott cyber-támadásokat
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
100 éves a kismegszakító, amely lehetővé teszi az energetikai átállást
Az ABB-nek a maga nemében első kismegszakítója (Miniature Circuit Breaker/MCB) már 100 éve biztosítja az elektromos áramkörök védelmét, és a jövő fenntarthatósági igényeihez igazodva napjainkban is tovább fejlődik. Mivel az összes tűzeset közel egynegyede lakóépületekben keletkezik, ezért kijelenthető, hogy a kismegszakítók az otthonok biztonságossá tételével forradalmasította az életmódunkat, sőt megteremtette az elektromos biztonságot az egész társadalom számára, a vasúti infrastruktúrától kezdve a gyárakon, a kereskedelmi épületeken át, az adatközpontokig.
Három új 3D nyomtató és több ráadás a FreeDee standján
A FreeDee Kft. az additív gyártás egyik élen járó hazai specialistája. Márkafüggetlen szakértőként számos piacvezető 3D nyomtató és 3D szkenner márkával dolgoznak együtt, így a FreeDee standján idén három új 3D nyomtató is egyszerre debütál! Most lehet majd itthon először élőben megnézni a Markforged FX20 robusztus kompozit nyomtatót, az UltiMaker Factor 4 ipari FDM nyomtatót és a Formlabs Form 4 mSLA nyomtatót is. Emellett látványos SLM fémnyomtatásokra és 3D szkennelés bemutatóra is számíthatnak az Ipar Napjain a 101F (A pavilon) stand látogatói.
Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek!
Elindult a 2024-es érettségi szezon: országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Rengeteg a kérdés: felveszik a gyermeküket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte? Most ezekre az eshetőségekre hívja fel a figyelmet és ad néhány szakértői tippet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.