Ha a szemünk a legfontosabb érzékszervünk, vajon miért nem védjük jobban?
Életünk egyharmadát képernyők előtt töltjük, de nagyon keveset törődünk azzal, hogy eközben mi történik a szemünkkel. Kevesen tudják, hogy ilyenkor a normális percenkénti 12-15 pislogás helyett csak 0-2-4 alkalommal pislogunk, ami miatt nincs a szemünknek kenése és könnyfilm védelme. Ha pedig nagyon közel ülünk a képernyőhöz, az elgyengíti a szemizmokat, ami rövidlátáshoz vezet.
Startup vállalkozásként a Szemfüles Preventív Kft. létrehozott egy olyan felhasználóbarát alkalmazást, amely a számítógépek kameráját használva figyeli, hogy egy dolgozó mennyit pislog, mennyi időt, milyen távolságról tartózkodik gép előtt, és figyelmeztetésekkel támogatja a szemfájdalom, a fejfájás, a szemszárazság és a homályos látás megelőzését. A pislogás figyelő és figyelmeztető szoftver használatával az egészségtudatos cégeknél a munkaerő elégedettsége és megtartása, a jó közérzet által a betegszabadságok csökkenése is elérhető. A cég egy hazai orvosi csapat bevonásával indít egy kutatást arra vonatkozóan, hogy munka közben hogyan bánunk akaratlanul a szemünkkel; mennyit pislogunk, és milyen távolságról nézzük a képernyőt, mert ezek a konkrét adatok még nem állnak rendelkezésre a szakemberek számára sem.
Aki ülőmunkát végez, az a munkaidejének hozzávetőleg 80 százalékát monitor előtt tölti, ami azt jelenti, hogy akár 40 éven keresztül kb. napi 6,5 órát képernyőt néz, és ha mindehhez hozzáadjuk a tévézést, mobilozást stb., akár 17 évet is eltölthetünk a különböző képernyőket nézve. A Szemfüles alkalmazása arc- és szemmozgás felismeréssel, valamint okos mintavételezéssel figyeli a számítógépek használatát és figyelmeztetésekkel támogatja a felhasználót, megelőzve a monitor előtti munkavégzésből adódó szembetegséget. A figyelemfelkeltő funkció nem csökkenti a munka hatékonyságát, nem zavarja a komfortérzetet, ezen kívül összehasonlító adatokkal, preventív módon támogat.
„A minket érő információk 95 százaléka a szemünkön keresztül érkezik. Az emberek a legfontosabb érzékszervüknél a szemükre szavaznak. Naponta 8 órát dolgozunk, és ezen kívül még 1-2 órát akár mobilon is ezt tesszük úgy, hogy az ez alatt ért terhelésről közben semmilyen tudomásunk nincs. Csak a munkanap végén tör ránk a megszokott érzés: ég a szemünk, fáj a fejünk, elcsigázottnak érezzük magunkat” – mondja Fári Tamás tulajdonos, ügyvezető, majd így folytatja: „Amikor kislányom 3 évesen először megkaparintotta a mobilomat, megfigyeltem, hogy egy percen keresztül egyet sem pislogott. A munkahelyemen, az irodában ugyanezt tapasztaltam. Az elmúlt három évben rengeteget kutattam a témát, és egyre inkább nem értem, hogy lehet az, hogy életünk egyharmadát a képernyők előtt töltjük, de semmit nem tudunk arról, hogy mi történik közben velünk? Ez adta az ötletet, ezért született meg a Szemfüles egészségmegőrző irodai szoftverünk. 2017-ben kezdtünk a fejlesztéshez, és 2018-ra létrehoztunk egy olyan számítógépes rendszert, amivel el akarjuk érni, hogy a napi 10 óra képernyő bámulással senkinek se romoljon a szeme.”
Egy 2005-ös, a pislogások között eltelt időt vizsgáló szemészeti kutatás általánosságban már megállapította, hogy mi és mekkora a különbség, ha egy ember társalog, egy fényképet néz, vagy egy monitort figyel. A Szemfüles által támogatott, a Péterfy Sándor utcai kórház szemészeinek szakmai együttműködésével most induló kutatás kifejezetten a képernyőhasználatra irányul: munkakörnyezetben folyamatosan méri majd a pislogást és a monitorhoz viszonyított távolságot. A résztvevők megszokott munkakörnyezetükben használják a Szemfüles szoftvert 4 héten keresztül. A kutatásnak az a célja, hogy mindenki számára konkrét tényekkel szolgálhassanak, valamint az eredmények, tanulságok a további fejlesztésekhez is támpontokat adnak. A gyakran kiszáradó szem okozója lehet további szembetegségek kialakulásának és egyéb kellemetlen tüneteket is eredményezhet. Éppen ezért fokozottan oda kell figyelnünk és tennünk azért, hogy a jelenlegi és a következő generáció szemének épségét megőrizhessük.
Kapcsolódó cikkek
- Zsebben hordozható EKG a szívritmuszavarok észlelésére
- Félidőnél jár a Startup Campus V4 Global Tour
- Lépj startupoddal a nemzetközi piacra
- Bejutott az Imagine Cup nemzetközi döntőjébe az Eddie
- Elektromos robogómegosztó szolgáltatás Budapesten
- Okospénztárca, fenntartható food truck és albérletkereső alkalmazás is döntős a középiskolás startupok versenyén
- Progress Bar: Egyre több magyar hardver startup a nemzetközi siker küszöbén
- Gyerekeknek szóló ismeretterjesztő alkalmazás
- Az USA-ba érkezett a Startup Campus Global Tour
- Forradalmasító startup ötletek az Óbudai Egyetem hallgatóitól
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.