A szerbiai NATO-bombázás volt az egyik első kiberháború
Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázása volt az egyik első kiberháború, a jugoszláv hadsereg az elektronikusan összegyűjtött adatok segítségével sikeresen tudta értesíteni katonáit arról, hogy hol várható légicsapás - írta hétfői számában a Politika című belgrádi napilap.
"A kiberbiztonságról szóló stratégiának meg kell határoznia, hogy pontosan mit kell védeni a kibertámadásoktól, hogy mely állami intézmények felelnek ezért, hogyan fogják elvégezni ezt a feladatot, és mit használnak majd a cél érdekében" - nyilatkozta a lapnak Ivan Vulic ezredes, a szerb fegyveres erők vezérkarában a telekommunikációért és informatikáért felelős igazgatóság tagja.
A kiberbiztonság fejlesztése szempontjából a legnagyobb hangsúlyt a védelemre helyezik - fogalmazott a Politika, hozzátéve, hogy a "kiberbiztonság" és a "kiberháborúzás" szavak még nem szerepelnek egyik katonai részleg nevében sem, de a hadsereg informatikusai főleg ezeken a területeken dolgoznak.
A Politika azt írta, hogy az ország 1999-es NATO-bombázását követően egyre fajsúlyosabbá vált a kiberhadakozás, amelyet nem kísértek fegyveres összetűzések. Példaként a Stuxnet számítógépes vírust említette a lap, amely jelentősen lelassította az iráni atomprogramot, és amelynek a bevetéséről hivatalosan még mindig nem lehet tudni, hogy azt ki is hajtotta végre. A NATO pedig - emelte ki a Politika - már azt is lehetővé teszi, hogy egy ország ellen fegyveres támadás induljon, ha az veszélyezteti a katonai szövetség bármely tagjának kiberbiztonságát.
A cikk szerint számos ország fektet nagy hangsúlyt a kibervédelemre, mert rájöttek arra, kifizetődőbb, ha előrelátóak, mintha megvárják a "nulladik napot", vagyis a támadást, amely óriási károkat okozhat. A "nulladik nap" kifejezés azért helytálló - magyarázta a Politika - mert a hagyományos háborúzástól eltérően a kiberháború előkészületeit nem lehet előre látni, nincsen ugyanis toborzás, és nem kellenek fegyverek. A meglepetésszerű támadás pedig azonnali károkat okoz.
Szerbiában - Franciaországhoz hasonlóan - a védelmi minisztérium felel az elektronikus biztonságért is, vagyis egy szervezet felel az összes állami szerv kiberbiztonságáért. A szervezetnek "szabályozó funkciója is kell, hogy legyen, hogy meghatározza az eszközöket és azok használatát, de végrehajtó funkciója is, hogy döntsön arról, hogyan reagáljunk a kibertámadásokra" - hangsúlyozta Vulic ezredes.
"Aki meg tudja védeni magát, az támadni is tud" - emelte még ki a Politikának adott interjú végén Vulic.
Kapcsolódó cikkek
- Magyarországot is egyre több és egyre súlyosabb kibertámadások érik
- Új típusú kiberkémkedést leplezett le a Kaspersky
- A Syrian Electronic Army vállalta a felelősséget a hackertámadásokért
- Az NSA behatolt az ENSZ belső videokonferencia-rendszerébe is
- Kormányok szoftverhibákat vásárolnak hackerektől
- Kilenc internetes óriásvállalattól gyűjtöttek titokban információt
- Az amerikai hírszerzés kínaiak sms-eire is vadászott
- Obama elrendelte az amerikai kibernetikai csapásmérési képesség kifejlesztését
- Peking rengeteg adattal tudja bizonyítani az amerikai hackertámadásokat
- Washington és Peking magas szinten tárgyal egymással az internetes kalózkodásról
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A SteelSeries bemutatja a fehér színű Arctis Nova Pro sorozatot
A SteelSeries, a gaming kategóriában legtöbbet díjazott Arctis audiótermékek megalkotója, az eredeti esport márka, amely egyesíti a gaminget a kultúrával, ma bemutatta a díjnyertes Arctis Nova Pro sorozatú headset vadonatúj fehér változatát.
Cégmarketing trendek – 2024. Legyünk jelen egyszerre mindenhol!
Legyünk ott mindenhol! Ez a jelszava mostanában a cégeknek. Mindenütt látszódni, hallatszódni kell, hogy a nagy kommunikációs zajban észrevegyenek. A PP Konferenciaközpont és a BKIK „Cégmarketing trendek – 2024 Legyünk jelen egyszerre mindenhol!” című, május 30-án megrendezendő hibrid konferenciájának előadói választ adnak arra, hogy hogyan juttassuk el üzeneteinket a vevőinknek a rendkívül felpörgetett, zajos online és offline térben 2024-ben.
Elkészült az egyedülálló hazai AI-kutatás
A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány, a Yettel és a CETIN
A magyarországi digitalizáció fejlesztését szolgáló együttműködést közös nyilatkozatban erősítette meg a kormány, a Yettel Magyarország Zrt. és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt. A megállapodásban foglaltak szerint a vállalatok 2024-2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajtanak végre.
Megérkeztek a HMD legújabb nyomógombos telefonjai
Ínycsiklandó tech csemegével készült a Human Mobile Devices (HMD), a vállalat ugyanis épp most mutatta be legújabb kreációját, egy különleges klasszikus telefonokból álló válogatást a Nokia 215 4G, a Nokia 225 4G és a Nokia 235 4G készülékekből. A három kis nyomógombos csoda a szivárvány színeiben érkezik, 23 990 Ft fogyasztó árról indulva.