Befejeződött az információs technológiai csúcsértekezlet
A
több mint 10 ezer résztvevő - ám a tervezett 60 állam-és kormányfő helyett
mindössze 40 - jelenlétében lefolytatott háromnapos csúcsértekezlet fő témája
az volt, hogyan lehet áthidalni a gazdag és a szegény országok közötti
digitális szakadékot. Olyan akcióterv elfogadását javasolták a résztvevők,
amely 2015-re a világ népessége legalább fele számára elérhetővé teszi az
információs technológia vívmányait.
Szenegál
és a többi fejlődő ország azt javasolta, hogy hozzanak létre egy úgynevezett
szolidaritási pénzlapot, az ipari országok viszont úgy vélték, hogy a
fejlesztési segélyek kialakult rendszere alkalmas eszköz. Főképp az Európai
Unió ellenezte a finanszírozás kérdéseinek taglalását mindaddig, amíg nem jön
létre egyetértés arról, hogy a tanácskozás záródokumentumában hivatkozzanak az
ENSZ emberi jogok nyilatkozatára, illetve a véleménynyilvánítás szabadságára.
Ez ellen elsősorban Kína lépett fel és Peking állt ki azért is, hogy ne
szerepeltessék a média függetlenségére vonatkozó megjegyzéseket a
záródokumentumban.
A csúcsértekezleten arról született döntés, hogy ENSZ- munkabizottságot hoznak létre az internetszabályozás kérdéseinek megvitatására és bár nem döntötték még el, melyik szervezet legyen a résztvevő, tény, hogy társadalmi szervezetet először vonnak be ENSZ csúcsértekezlet előkészítői munkáiba.
Kapcsolódó cikkek
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- Tovább megőrizné az adatokat a Google
- EU-nyomásra csökkenti az adattárolási időtartamot a Google
- Felére csökkenhetnek augusztustól a roaming tarifák
- Szeptember 17-én dől el a Microsoft-EU per
- 122 millió európai az interneten
- Növekvő net-populáció egész Európában
- A britek neteznek a legtöbbet
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
GKID-Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/I
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.