Lengyel nyomásra az EU levette a napirendről a szoftverszabadalmi tervezet elfogadását
Az utolsó pillanatban született döntés kellemes meglepetés lehet a szoftverkomponensek szabadalmaztathatóságát ellenzők számára. A lengyelek egy hónappal ezelőtt hivatalosan megvonták támogatásukat a 2004. május 18-án az Európai Tanács által már elfogadott tervezettől, azzal az indoklással, hogy annak "jelenlegi állapotában számos tekintetben kétértelmű vagy nem világos a megfogalmazása". Ez azért jelentett akkor fordulatot, mert a lengyelekkel együtt többségbe kerülhettek a direktívát ellenző országok. Az Európai Tanács ennek ellenére ismételten, külön vita és szavazás nélkül el szerette volna fogadtatni a tervezetet, ez azonban most meghiúsult. Ezzel még bizonytalanabbá vált a direktíva sorsa, amely egyre kevésbé valószínű, hogy jelenlegi formájában törvényerőre emelkedhet majd.
Kapcsolódó cikkek
- Az EU nagy büntetést szabott ki a Telefónica cégre
- Pornográf az európai YouTube?
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Szabad a mobilozás az európai légtérben
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Öt elnökségi tag mandátumáról döntött éves közgyűlésén az IVSZ
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége az idei, 2024. május 30-án tartott éves közgyűlésén öt elnökségi tag mandátumáról döntött, köztük a transzformációért felelős alelnöki tisztségről és a mikro, a kkv, a multi, valamint a nagyvállalati tagozatok elnökeiről. Négy elnökségi tag mandátumát meghosszabbították, míg a nagyvállalati tagozat új vezetőjének az újonnan belépő Magyar Posta Zrt. informatikai főigazgatóját, Leveleki Zsoltot választották meg.
Félnek a csalóktól: a magyar internetezők 15 százaléka elkerüli az online fizetést
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tart attól, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik, 94 százalékuk védekezik is valamilyen módon a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor 15 százalék azok aránya, akik inkább kerülik az online fizetést, annyira félnek az adathalászattól.