Az információs társadalom társadalmasítása
Annak az információs társadalomnak, amelyben a megszerzett információ, vagyis tágabb értelemben a tudás a legfontosabb hatalom, aminek következtében a gazdaság legfontosabb húzóerejévé azok az iparágak válnak, amelyek magukat az információkat közvetítik. Az információs technológia mindeddig önálló életet élő részei - a számítástechnika, a telekommunikáció, a médiaipar - mostantól összemosódnak, egyre kibogozhatatlanabbul összefonódnak, vagyis konvergálnak, és a globális piac mamutjaiként gyűrik maguk alá azokat, akik útjukba akarnak állni.
Az információs technológia fénysebességgel fejlődik, miközben akarva-akaratlanul mi magunk is az információs társadalom részévé válunk. Magyarországon hárommillióan vagyunk telefontulajdonosok, félmillióan rendszeresen internetezünk. A Sulinet program keretében az ország összes középiskolája rácsatlakozott a világhálóra, és lassan már százra nő azoknak a teleházaknak a száma, ahol főként a kistelepülések lakói kapnak hozzáférést a hálózati információkhoz. Ezen a héten immár a harmadik mobilszolgáltató kezdte meg működését, tucatnyi kábeltévé-társaság és más szolgáltató várja a Matáv monopóliumának 2002-es lejártát. Egy tízmilliós országban egy-egy népszerű tévésorozatot egyszerre két-három millióan nézünk. Az Európai Unióban arra számítanak, hogy az audiovizuális ipar piaca a következő 10 évben 70%-kal növekszik.
Ez az információs társadalom, és ennek fejlettségi szintje nem mindenütt azonos, s természetesen nemcsak hasznos következményei, hanem káros vadhajtásai is láthatóvá válnak. Hogy csak egyetlen adatot említsünk az információs társadalom egyik, sokat emlegetett veszélyének, a kulturális szakadék elmélyülésének alátámasztására: egy idei kutatás szerint Magyarországon az anyagi helyzetnél, a lakóhelynél, sőt még az iskolázottságnál is meghatározóbb az apa iskola végzettsége abban, hogy egy fiatal aktív internetezőnek számít-e, vagy sem.
Ahhoz, hogy az információs társadalom előnyeit és hátrányait értékelni tudjuk, hogy esetlegesen összehasonlítást tudjunk végezni az egyes országok között, egységes nemzetközi adatbázisra van szükség. Ezt ismerte fel az Európai Unió brüsszeli bizottságának Információs Társadalom Fejlesztő Irodája (ISPO), amely 1997 elején elindította az Információs Társadalom Európai Kutatása (ESIS) elnevezésű programot. Ennek célja, hogy leltárt készítsen mindazokról a projektekről, amelyeket az információs társadalom fejlesztése vagy népszerűsítése érdekében indítanak, beleértve a nemzeti szintű kormányzati projekteket, a hálózati szolgáltatók és más gazdasági társaságok fejlesztéseit, valamint a civil szervezetek programjait. A leltár valamennyi adata az összes partnerország számára nyilvános, és további feldolgozásra felhasználható.
Az Európai Unióban tehát már két évvel ezelőtt megkezdődött az adatgyűjtés, idén viszont már Magyarország is bekapcsolódott a munkába, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a programot kiterjeszti Közép- és Kelet-Európa, valamint a mediterráneum országaira is. Az unió partnerségi pályázatát Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem keretében az UNESCO támogatásával működő Információs Társadalom és Trendkutató Központ nyerte el, és így létrehozta az ESIS Magyar Irodát. Ez az iroda célul tűzte ki, hogy egyrészt - a magyar érdekeket messzemenőkig szem előtt tartva - megbízható és magas színvonalú partnere lesz az Európai Bizottságnak, másrészt pedig meghatározó koordinátorává válik az információs társadalom szereplőinek Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy az ESIS Magyar Iroda igyekszik utolérni, és leltárba venni az információs társadalommal összefüggő valamennyi hazai projektet és szereplőt, továbbá igyekszik közös pályára terelni mindazokat, akik akár a tudomány, akár a közigazgatás, akár a gazdasági élet, a civil szféra vagy éppen a sajtó területén cselekvő részesei lehetnek az információs társadalom építésének.
Ennek részeként szervezte meg az iroda Az információs társadalom társadalmasítása című műhelykonferenciát. A résztvevők ezúttal elsősorban a tudomány, a sajtó és a civil szervezetek részéről veszik számba azokat a lehetséges lépéseket, amelyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy minél szélesebb rétegek kapcsolódjanak be az információs társadalom tudatos építésébe. A társadalom bevonása (vagyis a folyamat "társadalmasítása") lehetőséget nyújt arra, hogy az ország ki tudja használni az információs társadalom nyújtotta kitörési alkalmakat, lehetőséget ad a nemzeti érdekek erőteljesebb érvényesítésére, a folyamatok fokozottabb ellenőrzésére, valamint arra, hogy közösen hárítsuk el a társadalmi és gazdasági veszélyeket (kulturális szakadék elmélyülése, lobbicsoportok térnyerése az információs technológia kihasználásában, az ország kiszolgáltatottsága a globális piacnak).
Az Európai Unió programja összességében tehát újabb esélyt ad Magyarországnak arra, hogy kiemelkedő színvonalú kulturális és tudományos hagyományaira támaszkodva megfellebbezhetetlenül felzárkózzon a világ legfejlettebb régióihoz, a tudás alapú gazdaság növekedésének köszönhetően. Az ESIS ennek érdekében arra törekszik, hogy a kutatási projekt segítségével új programok induljanak, a résztvevők kicseréljék tapasztalataikat, a politikacsinálók kezébe megbízható navigációs eszköz kerüljön, és végül, de nem utolsósorban az információs társadalom tudatos építői nyilvánossághoz jussanak.
Kapcsolódó cikkek
- ETAPS: magyar jelentkezőket várnak
- Kihasználatlan csodafegyver a zsebünkben?
- Internet Hungary mottója: Digitális ér(t)etlenség?
- Konferencia a fejlett IT-infrastruktúrákról
- Multimédia a tanteremben: konferencia a főiskolán
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- A Káoszból kivezető út - a reklám- és médiapiac jövője
- Tőzsde helyett akvizíció - Internet Hungary 2006
- Magyarországon lesz az OECD informatikai bizottságának ülése
- Nagy volt érdeklődés az IVSZ 13-ik Menedzser Találkozója iránt
A világ 600 legjobb fiatal egyeteme közé került a Széchenyi-egyetem
Az 501–600. helyen szerepel a győri Széchenyi István Egyetem azon a ranglistán, amelyet a Times Higher Education (THE) május 14-én tett közzé a világ legjobb fiatal egyetemeiről. Az intézmény újabb sikere mögött erősödő kutatási teljesítménye, valamint szoros ipari és nemzetközi kapcsolatai állnak.
A FŐTAXI a Formula 1 Magyar Nagydíj hivatalos szállítópartnere
2024-ben immár 39. alkalommal rendezik meg a Formula 1 Magyar Nagydíjat. A Hungaroring Sport Zrt-vel kötött megállapodás értelmében a július 21-én tartandó viadal hivatalos és kizárólagos személyszállító partnere a legnagyobb múltú hazai taxitársaság, a FŐTAXI lesz. A megállapodás célja, hogy a látogatók és a partnerek egyszerűen és biztonságosan jussanak el a Hungaroringre és haza.
A HUAWEI Pura 70 Ultra a DXOMARK történetének legmagasabb pontszámmal rendelkező kamerás okostelefonja
A HUAWEI Pura 70 Ultra lett a legjobb okostelefon-fényképező a DXOMARK független tesztlabor szerint. A Huawei nemrégiben mutatta be legújabb zászlóshajó-készülékét, amely rögtön átvette a vezetést a szaklabor okostelefon-kamera rangsorában. A Pura 70 Ultra hátlapján egy 50 megapixeles Ultra Lighting főkamera kapott helyet változtatható rekeszértékkel és optikai képstabilizátorral, továbbá egy 40 megapixeles ultraszéles látószögű kamera és egy 50 megapixeles Ultra Lighting makró telefotó-kamera, elöl pedig egy 13 megapixeles szelfikamera.
Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve
Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.
Ennek a mobilnak van a legjobb kamerája a DXOMARK szerint
A HUAWEI Pura 70 Ultra lett a legjobb okostelefon-fényképező a DXOMARK független tesztlabor szerint. A Huawei nemrégiben mutatta be legújabb zászlóshajó-készülékét, amely rögtön átvette a vezetést a szaklabor okostelefon-kamera rangsorában. A Pura 70 Ultra hátlapján egy 50 megapixeles Ultra Lighting főkamera kapott helyet változtatható rekeszértékkel és optikai képstabilizátorral, továbbá egy 40 megapixeles ultraszéles látószögű kamera és egy 50 megapixeles Ultra Lighting makró telefotó-kamera, elöl pedig egy 13 megapixeles szelfikamera.