Hadvertervező laboratórium a Műegyetemen
Az ország első komplex hadvertervező laboratóriumát avatták fel a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén május 27-én.
Az Ericsson támogatásával létrehozott szakmai műhelyben elsősorban programozható mikroáramkörökkel (pl. FPGA – általános célú programozható eszköz, DSP – digitális jelfeldolgozó processzor, NP – hálózati processzor) megvalósított komplex hardver rendszerek kutatását, valamint termikus és/vagy nagyfrekvenciás hatásokat is figyelembe vevő eszközök tervezését sajátítják el a jövő villamosmérnökei.
A Műegyetemen az idén 50 éves fennállását ünneplő Elektronikus Eszközök Tanszéke a magyar felsőoktatás egyetlen olyan helye, ahol a legmodernebb félvezető illetve optikai eszközök működésének elméletét, mérés- és alkalmazástechnikáját, áramköri ismereteket és az ezekhez kapcsolódó komplex tervezési és szimulációs metodikát, széleskörű nemzetközi együttműködések eredményeire alapozva együtt oktatják és kutatják.
Molnár Károly, a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztéséért és a technológiai innovációért felelős miniszter az átadáson kiemelte, hogy Magyarország versenyképességének egyik kulcsa az oktatás, kutatás és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködése. Pálinkás József, az MTA elnöke szerint a Központ megnyitása fontos jelzése annak, hogy a hazai tudományos bázis a vezető világcégeken keresztül lehet képes bekapcsolódni a globális innovációs láncba. Az egyetemi és akadémiai kutatóhelyek ilyen kapacitásainak a megismertetése révén növelhető a vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordítása. Az Akadémia ezért szorgalmazza, hogy mind nagyobb nyilvánosságot kapjanak ezek a sikertörténetek.
Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy cége a legnagyobb hazai távközlési és informatikai kutatással, szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalat, ahol példaértékű az oktatás-ipari megvalósítás láncolata; amelyre a most felavatott laboratórium is egy újabb bizonyságtétel.
A laboratórium kialakítása az Ericsson hazai hardverfejlesztő csoportja és a BME tanszéke közötti hosszú távú kooperáció meghatározó eleme. A két intézmény együttműködése biztosítja azt, hogy a hallgatók folyamatosan a modern elektronikai iparból érkező kihívásokkal szembesüljenek és a tanszék erős tudományos hátterére támaszkodva a fogyasztói igényekre reagáló korszerű megoldásokat dolgozzanak ki önálló alkotómunkájuk során.
A most átadott laboratórium már a harmadik az Ericsson Magyarország egyetemi kooperációban működő kutatóhelyeinek sorában. A BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén 1992-ben létesült a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (High Speed Networks Lab), amely 1996-tól mint világszintű Ericsson kompetencia-központ működik. 2000-ben az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén alakult meg az Ericsson második egyetemi laborja, a Kommunikációs Hálózatok Laboratórium (Communication Network Lab).
Ezen kívül az Ericsson budapesti és vidéki felsőoktatási intézményekkel működik együtt, amelynek keretében a több mint 100 PhD diák dolgozik a távközlés különböző területeivel kapcsolatos kutatási témákon, illetve konkrét projekteken.
Kapcsolódó cikkek
- Lengyel csapat nyerte a BME Nemzetközi 24 órás Programozóversenyt
- Agilent laboratóriumok a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán
- X. BME Nemzetközi 24 órás Programozóverseny: szlovákoké az előválogató
- Morgan Stanley laboratórium a Műegyetemen
- Infokommunikációs gazdasági társaság a Műegyetemen
- Közel 280 milliós informatikai infrastruktúra fejlesztési projekt a Műegyetemen
- 10. BME Nemzetközi 24 órás Programozóverseny
- Dinamikus évet zár az Ericsson Magyarország
- BME: tanszékek jubileumi tudományos ülése
- Felsőoktatási dialógus a Magyar Telekom kezdeményezésére
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.
Hannover Messe 2024: A Bosch fenntartható megoldásokat mutatott be
Az ipari gyártás minden gazdaság motorja, a gyártóknak azonban egy jelentős kihívásra is kell megoldást találniuk: a klímaváltozás miatt a gyáraknak fenntarthatóvá kell válniuk és kímélni kell az erőforrásokat. A Bosch, a gyártási és ipari megoldások egyik vezető szállítója, a gyárautomatizáláshoz, a hidrogéngazdasághoz, a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó megoldások széles portfóliójával segíti az ipari vállalatokat a zöld átalakulás megvalósításában.
Újabb rangos szakmai díjat nyert a Prologis!
A Prologis Park Budapest-Sziget II beruházás nyerte idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által életre hívott, „Év logisztikai fejlesztése” elismerést. A legkiemelkedőbb hazai logisztikai fejlesztéseket díjazó kitüntetést 2023 óta ítéli oda a szervezet 11 tagú testülete a közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és intermodális fuvarozás, valamint a vámolási és raktározási területek meghatározó szereplői részére.