Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók
Munkaeszközzé vált a magyar újságírók számára a Facebook – derül ki a Trendlabor Médiaindex kutatásából. Bár továbbra is vannak fenntartásaik a hitelességgel kapcsolatban, de egyre többen használják hírforrásként. A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók és írók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.
A Trendlabor Médiaindexet készítő FLOW PR első alkalommal 2010 júniusában vizsgálta egy részletes, kvantitatív kutatás során, hogy az újságírók milyen arányban és hogyan használják a közösségi médiát, illetve mit gondolnak annak térnyeréséről. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra, de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.
„Míg 2010-ben az újságírók döntő hányada még bizalmatlan volt a közösségi médiával szemben, és nagyrészt magáncélra használta azt, mára a közösségi felületek az újságírói munka olyan alapvető részévé váltak, mint a diktafon vagy a szövegszerkesztő” – mondta el a Trendlabor Médiaindex 2014 felmérés eredményei kapcsán Szabados Krisztián ügyvezető igazgató.
A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.
A legkiugróbb változás, hogy kétszeresére nőtt a 2010. évi eredményekhez képest a bloghasználat az újságírók körében: ma már szinte minden válaszadó (92%) olvas blogokat, 77% legalább heti, 50% napi rendszerességgel. A kommentelés viszont kifejezetten népszerűtlen: a megkérdezettek négyötöde szinte ritkán, vagy soha nem szokott hozzászólni a blogposztokhoz. Az újságírók negyede ír blogot, 6%-uk egyszerre többet is. A blogírás döntő többségük (89%) számára eltérő mértékben, de az újságírói munka részét képezi.
Az internetes tartalmak közösségi megosztásában az újságírók igen aktívak: tíz válaszadóból kilenc oszt meg ismerőseivel érdekességeket, minden második megkérdezett napi rendszerességgel teszi ezt.
A képmegosztók, a mikroblogok és a geolokáció már kevésbé népszerűek az újságírók körében. A Flickrt és a Pinterestet kis különbséggel előzi meg az Instagram, amelyre minden harmadik válaszadó regisztrált, de alig negyedük használja rendszeresen ezt a felületet. Minden második megkérdezett rendelkezik saját Twitter-accounttal, de csak harmaduk aktív felhasználó. A Tumblren az újságírók negyede található meg, a rendszeres használat aránya 18%. A Foursquare-ről a válaszadók többsége (61%) nem tudja pontosan, mire való, csupán minden tizedik megkérdezett használja a geolokációs szolgáltatást.
A közösségi média az elmúlt négy év során még inkább a tájékozódás egyik fontos eszközévé vált az újságírók számára: ma már öt válaszadóból négy információforrásként használja ezeket a felületeket, arányuk 10%-ponttal nőtt a 2010. évi eredményekhez képest. Továbbra is óvatosak ugyanakkor a médiában dolgozó szakemberek a közösségi oldalakról származó információk hitelességét illetően: a megkérdezettek kétharmada változatlanul fenntartásokkal kezeli az innen szerzett értesüléseket.
Jelentős mértékben változott az újságírók álláspontja a klasszikus média és a közösségi média viszonyát illetően: míg 2010-ben minden második megkérdezett úgy gondolta, hogy a hagyományos média továbbra is sokkal erősebb lesz a közösséginél, idén már csupán minden tizedik válaszadó értett ezzel egyet. Több mint háromszorosára nőtt azok aránya, akik szerint egyformán fontos szerepe lesz mindkét médiatípusnak a jövőben, így jelenleg minden második újságíró ezen az állásponton van.
Az újságírók közel kétharmada úgy gondolja, hogy részvételükre szükség van a közösségi médiában folyó párbeszédben. Indoklásként egyaránt megemlítették az információáramlás gyorsaságát, az olvasókkal való közvetlen kapcsolatépítést, a klasszikus médiában megjelenő tartalmaik népszerűsítését, de volt, aki a független újságírás egyik utolsó lehetőségét látja a közösségi médiában.
Kapcsolódó cikkek
- A közösségi média hálójában
- A Facebook átalakítja az oldalak megjelenését
- Mikor hal meg a Facebook? Maximum, ha öngyilkos lesz…
- Közösségi élet a Facebookon túl
- Hazugságvizsgáló készül a közösségi oldalak pletykáinak elemzésére
- A Facebook adminok „lelepleződnek”
- A közösségi média helyett e-mailben szereznek sztoriötleteket az amerikai újságírók
- 10 éves a Facebook
- Újságként lesz olvasható hétfőtől a Facebook
- „Melyik Facebook barátod utál” alkalmazás
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Feltuningolva, hazai sztárokkal érkezik a Marsra magyar! második évada az RTL-re
A Magyar Telekom és a KMH Film koprodukciójában készült Marsra magyar! című óriási sikerrel futó dokukomédia második évada, május 19-től az RTL-en lesz látható. A Hajnal-Vasad Kft. feltuningolt mindennapjait újabb 7 epizódban ismerhetik meg a tévénézők.
Európai akciók a kibocsátásmentességért
Az Európai éghajlati paktum 2020-ban jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére. Fontos eszköze annak a célkitűzésnek, hogy 2050-re Európa kibocsátásmentessé váljon, megalakulása óta már több mint tízmillió kilogramm szén-dioxid csökkenéshez járult hozzá. A Paktum évről-évre különböző akciókat szervez, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésének fontosságára. Ebben az évben többek között fotópályázatot indít a környezettudatos cselekvések bemutatására.
Indul a negyedik nagy digitális kaland
A Digitális Tudásért Alapítvány (DTA), amely szívügyének tekinti a digitális oktatást hazánkban, ismét büszkén rendezi meg 2024. május 23-án, immáron negyedik alkalommal az ország legnagyobb digitális csapatversenyét, a Nagy Digitális Kaland-ot.
Legendás magyar konstruktőrök nyitják meg a School-Computer kiállítást Budapesten
Új helyszínen, a Neumann Társaság Báthori utca 16. alatti székházában mutat be időszaki kiállítást az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány – alapítója, a Neumann Társaság szakmai anyagaira építve – az iskolagépek történetéről. School-Computer – a digitális kultúra megjelenése a közoktatásban a címe a tárlatnak, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával május második felétől október végéig látogatható. A május 17-én, 17 órakor zajló megnyitón a legendás Homelab számítógépek konstruktőrei, Lukács József és Lukács Endre mesélnek a személyi számítógépek hőskoráról.
3 árulkodó jel, hogy a cég IT csapata már nem versenyképes
Szinte követhetetlen tempóban fejlődnek a vállalati szolgáltatásokat támogató IT-rendszerek, a cégek pedig komoly piaci hátrányba kerülhetnek, ha nem tartanak lépést a változással. Az ügyfelek és a munkatársak igényei egyre csak nőnek, a versenytársak szolgáltatásai pedig rövid idő alatt gyorsabbá, kényelmesebbé, átláthatóbbá válhatnak a miénknél.