A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek – 16 év hírműsortermését vizsgálta az NMHH
Hogyan változott a híradók hossza? Milyen különbségek fedezhetők fel az egyes csatornák műsorai közt? Hány hírt láthatunk egy műsor során? Hány szereplő jelenik meg adásonként, és mely földrajzi helyszínek dominálnak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely az elmúlt bő másfél évtized hírműsoros fejlődését vizsgálta.
Az NMHH kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált. Az elemzés alapinformációit a hatóság panelszerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007–2023 első fél éve közt létrejött adatbázis másodelemzésének mintája 6148 nap 53 150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió (969 827) híregység lett feldolgozva.
A tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel. Tájékoztatásnak az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt. A legrövidebb híradásnak az Esti krónika bizonyult 22 perccel, alig elmaradva a Duna TV és az ATV műsoraitól (23-23 perc).
A legtöbb szereplő az RTL-en és a TV2-n bukkant fel, adásonként 70, illetve 65, legkevesebb pedig a Déli és az Esti krónikában (30 és 31). A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9%), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3%). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3%, TV2: 24,3%).
2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra a híradók, ami a több mint 15 éves ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re. A TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bűnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.
A Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban – a pandémiának köszönhetően – minden csatornán felszökött a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg a programban.
2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millió főre mérséklődött. Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezer főre csökkent.
Kapcsolódó cikkek
- Mást bántani nem menő címmel jelent meg az NMHH új kiadványa
- NMHH-kutatás: így segíti a tévé a mozifilmek népszerűségét
- Ezek voltak 2023 online hívószavai
- Az EU szigorú szabályozással teszi átláthatóbbá az online platformok működését
- A biztonságos internet napján megjelent az NMHH új szülői kiadványa
- Még egy hétig lehet jelentkezni az NMHH Net-Coach képzésére
- Mozi vagy kanapé? Kihívások előtt a mozi- és filmpiac
- Helyhez kötött piac: nagyot nőtt az egy lakossági előfizetőre jutó letöltés
- Bújtatott reklám miatt intézkedett a Médiatanács
- Net-Coach ösztöndíjas felnőttképzést indít tavasztól az NMHH
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elérhetővé válik az automatikus munkabérelőleg
Automatikus Munkabérelőleg Rendszer (AMBER) néven biztosít új szolgáltatást a MagNet Faktor a Kulcs-Soft-tal partnerségben. Az új megoldás segítségével a bérszámfejtő szoftvert használó cégek alkalmazottai gyorsan és egyszerűen juthatnak a már ledolgozott munkanapok után járó fizetésükhöz. A munkavállalók mellett a vállalkozásoknak is kedvező ez a lehetőség: az adminisztratív terheik csökkennek, a bérfizetés pedig rugalmassá válik.
Ezeket a munkaköröket válthatja ki a magyar cégeknél a mesterséges intelligencia
Az elmúlt években figyelemreméltó fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia, ami mára valamilyen formában szinte minden felhasználóhoz eljutott. Persze, ahogy az a nagy technológiai áttörések esetében lenni szokott, az MI megítélése is meglehetősen vegyes, valamint arról is megoszlanak a vélemények, hogy milyen gazdasági következményeket hoz magával és milyen hatással lesz a munkára.
Új pályázatok segítik a hazai innovációk szellemitulajdon-védelmét
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vissza nem térítendő támogatás formájában 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat hazai vállalkozások, kutatóhelyek, illetve magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére, elősegítve azok hatékony hasznosulását akár a nemzetközi piacokon is.
Process Solutions: Mit várnak el a gazdasági vezetők és a cégvezetők a könyvelési szolgáltatójuktól?
A technológiai fejlődés és az üzleti környezet változásaival párhuzamosan a cégvezetők, vállalati döntéshozók elvárásai is folyamatosan változnak. Nemcsak a törvényi megfeleltetéssel kapcsolatos kötelezettségek betartását várják el könyvelőiktől, hanem stratégiai partnerséget és technológiai innovációt is.
Bemutatta legmodernebb újításait a Huawei Dubajban
Legújabb, innovatív viselhető-, audió- és irodai okoseszközeit mutatta be a Huawei a Dubajban rendezett nagyszabású nemzetközi eseményén.