Befejeződött az információs technológiai csúcsértekezlet
A
több mint 10 ezer résztvevő - ám a tervezett 60 állam-és kormányfő helyett
mindössze 40 - jelenlétében lefolytatott háromnapos csúcsértekezlet fő témája
az volt, hogyan lehet áthidalni a gazdag és a szegény országok közötti
digitális szakadékot. Olyan akcióterv elfogadását javasolták a résztvevők,
amely 2015-re a világ népessége legalább fele számára elérhetővé teszi az
információs technológia vívmányait.
Szenegál
és a többi fejlődő ország azt javasolta, hogy hozzanak létre egy úgynevezett
szolidaritási pénzlapot, az ipari országok viszont úgy vélték, hogy a
fejlesztési segélyek kialakult rendszere alkalmas eszköz. Főképp az Európai
Unió ellenezte a finanszírozás kérdéseinek taglalását mindaddig, amíg nem jön
létre egyetértés arról, hogy a tanácskozás záródokumentumában hivatkozzanak az
ENSZ emberi jogok nyilatkozatára, illetve a véleménynyilvánítás szabadságára.
Ez ellen elsősorban Kína lépett fel és Peking állt ki azért is, hogy ne
szerepeltessék a média függetlenségére vonatkozó megjegyzéseket a
záródokumentumban.
A csúcsértekezleten arról született döntés, hogy ENSZ- munkabizottságot hoznak létre az internetszabályozás kérdéseinek megvitatására és bár nem döntötték még el, melyik szervezet legyen a résztvevő, tény, hogy társadalmi szervezetet először vonnak be ENSZ csúcsértekezlet előkészítői munkáiba.
Kapcsolódó cikkek
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- Tovább megőrizné az adatokat a Google
- EU-nyomásra csökkenti az adattárolási időtartamot a Google
- Felére csökkenhetnek augusztustól a roaming tarifák
- Szeptember 17-én dől el a Microsoft-EU per
- 122 millió európai az interneten
- Növekvő net-populáció egész Európában
- A britek neteznek a legtöbbet
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
