Példa nélküli összefogás a hazai szoftverfejlesztők között
Az érintett fejlesztő cégek kemény versenyben állnak egymással a növekedésben lévő piacon. Az éles verseny ellenére közös cél a felhasználók életének megkönnyítése, s ennek érdekében az alkalmazások közti együttműködési képesség biztosítása.
Ezt tűzték ki e cégek vezetői és szakértői, amikor szakmai szervezetük, a Magyar Elektronikus Aláírási Szövetség (MELASZ) kezdeményezésére és keretei között szabványosítási munkacsoportot alakítottak 2004 végén. A szabványosítási munkacsoport több munkaközi verzió egyeztetése után 2005 szeptemberére elkészítette az elektronikus aláírási formátumra vonatkozó Melasz Munkacsoport Megállapodást (MMM). Ez a szabvány teljes mértékben összhangban van a mértékadó nemzetközi elvárásokkal, ugyanakkor a tényleges együttműködő képesség biztosítása érdekében az azokban megfogalmazott opciók és alternatívák közül többet pontosít, illetve konkretizál, azokat a magyar viszonyok közé illeszti, értelmezi és integrálja.
A kidolgozásban résztvevő és a Megállapodást egyben el is fogadó cégek ezt követően késlekedés nélkül hozzáfogtak alkalmazásaik átalakításához, hogy azok a közös szabványnak minden tekintetben megfeleljenek.
Az így továbbfejlesztett alkalmazások a MELASZ és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központ közötti megállapodásnak megfelelően az egyetemre kerültek laboratóriumi bevizsgálásra. A vizsgálat célja a szabványnak való megfelelés, valamint az alkalmazások közötti problémamentes együttműködés igazolása. A pozitív igazoló jelentést követően a MELASZ tanúsítványt bocsát ki az alkalmazások részére, mely igazolja a megfelelőséget. Az október végén lezajlott első vizsgálatok eredményeként már több ilyen tanúsítvány kibocsátására is sor került. Mivel a szabvány kidolgozásában résztvevő cégek a hazai fejlesztők meghatározó részét képviselik, a MELASZ-Ready tanúsítvány a szakma fontos, elismert igazolása.
Az elektronikus aláíró alkalmazások vásárlóinak célszerű a tanúsítvány meglétét elvárni, mivel ez a magyar piacon elfogadott szabvány megfelelőségét igazolja. Ezáltal a vásárló biztos lehet abban, hogy az alkalmazás képes lesz együttműködni a többi szintén tanúsított termékkel, vagyis az általa létrehozott aláírásokat más szoftverek felhasználói is képesek lesznek ellenőrizni, és ők is képesek lesznek ellenőrizni mások elektronikusan aláírt dokumentumait, üzeneteit.
Mivel a szabvány alapjául nemzetközi standardok szolgáltak, a tanúsítvány egyúttal a nemzetközi gyakorlatnak való megfelelőséget is igazolja.
E példa nélküli együttműködés eredményeként a közszféra számára létrehozott Megállapodás alapul szolgált a közigazgatás számára is. A közigazgatás a szabványt saját keretei közé illesztette, így a szabványnak megfelelő alkalmazások a közigazgatási elektronikus ügyintézésben is zökkenőmentesen használhatóak lesznek.
A MELASZ szabványosítási erőfeszítései ezzel még nem értek véget. A Szövetség elektronikus számla formátumára vonatkozó ajánlása szintén véglegesítés előtt áll.
Kapcsolódó cikkek
- Iparági szabvánnyá vált a digitális aláírás 1.0
- Hiteles elektronikus cégeljárás a NetLock-kal
- Elektronikus ügyintézés már a szakképzés területén is
- Az E-Group dokumentum-menedzsment rendszere a CeBIT-en
- Új hitelesítési csomag a NetLocktól
- Kulcs a PDF formátumban előállított állományok hitelesítéséhez
- Új tarifák az elektronikus aláírás szolgáltatóinak regisztrálására
- Készen állnak a közjegyzők az e-dokumentumok fogadására
- E-mailen érkezik a számla
- A NetLock Kft. Tanúsítványok már Linux környezetben is
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.