IONA összefoglaló a SOI szolgáltatás integrációs technológiáról

Zsadányi Pál, 2003. október 24. 19:10

Hasznos levelezőlista a SearchWebServices whitepaperalerts, amely a legérdekesebb téma-összefoglalókról tájékoztat folyamatosan. Ezek egy része ingyenes, cégtámogatás folytán. A IONA jóvoltából például most jelent meg egy Service-Oriented Integration (SOI) témájú dokumentum.
Alapprobléma, hogyan integráljuk a régebbi, de még használható rendszereink üzemeltetését a mai infrastruktúránkba. A hagyományos technológiai bázisokon ez egyre komplexebb és gazdaságtalanabb állapotokhoz vezet. A SOI, szolgáltatás-központú integrációs stratégia segíthet a hatékonyabb és jobban kezelhető megoldásban.

Mit ígér a SOI?

Legalább a következő három dolgot:

  • Lehetővé teszi, hogy újra használhassuk a cég régebbi alkalmazási rendszereinek a szolgáltatásait.
  • Egyszerűbbé teszi a rendszerintegrációt, a fejlesztéshez, telepítéshez és üzemeltetéshez készült keretrendszeri architektúrára alapozottan.
  • Megalapozza a jövőt, hogy a kiszolgáló rendszer többé soha ne lefulladjon le.

A IONA azt mutatja meg ebben a téma-összefoglalóban (white paper – tények feketén-fehéren), hogy a SOI szoftverekkel ezek hogyan érhetők el. A SOI technológia csökkenti a rendszer bonyolultságát és költségeit, és ráadásul rugalmasabb megoldásokat eredményez. A sima integráció mellett lehetővé teszi a rendszerkonszolidációt és a racionalizációt, de kiküszöbölhetővé teszi a szűk keresztmetszeteket vagy akadályokat is.

A IONA dokumentum a bevezető sorokban rámutat, hogy a cégek informatikai menedzsereit már vagy fél évtizede bombázzák olyan problémákkal, mint az Y2K, a világhálón történő megjelenés, legújabban a webszolgáltatások meglovagolásának a fontossága, miközben egyre komplexebb üzemi környezetben küszködnek a különböző generációk kézbentartásával. A sok távlati projekt ráadásul elvette az energiát a napi munkákat kiszolgáló rendszerelemek javításától, sőt, olykor a megvalósításától is. Rendszereik szétzilálódtak. A piacon található különféle fejlesztőeszközök egy-egy részproblémát megoldanak, de nem oldják meg a rendszer átfogó integrációját. Ez viszont már az üzleti folyamatok kiszolgálását gátolhatja, és ezzel a cég versenyképességét is veszélyeztetheti.

A fő probléma, hogy a korábbi rendszerek képtelenek szót érteni az újabbakkal. A 90-es években azonban elindultak olyan kutatási projektek, amelyek megalapozták a régi és új alkalmazások szolgáltatásainak az integrációját úgy, hogy újra felhasználhatók maradjanak a régebben kifejlesztett megoldások, feloldva azok inkompatibilitásait. Ezek a kísérletek azonban ugyancsak költséges fejlesztői szoftvereket eredményeztek, ráadásul az újabb módosítások sem kevésbé költségesek maradtak volna. Ez a mai, recessziótól sújtott közegben különösen kritikus probléma.

A komplexitás csökkentését sokan a Java technológia alkalmazásában látták: a régi alkalmazásokat át kell írni J2EE bázison. Erre sok cég képtelen, olykor a fejlesztő árkon-bokron is túl van, vagy már elavult maga a szoftverbázis is, annyira, hogy vissza sem lehet fejteni az algoritmust. És akkor még nem beszéltünk a J2EE korlátairól, ami nagy vállalatok esetében olykor komoly, vagy éppen megoldhatatlan problémákat okoz. A legrosszabb, persze, alapjaiból újraírni egy alrendszert. Mind anyagilag, mint fejlesztői kapacitásban, mind elvesztegetett időben.

SOA – a szolgáltatás alapú architektúra

A IONA-összefoglaló a hatékonyabb megoldás keresése kapcsán bemutatja a szolgáltatás alapú architektúrát, mint amely a megcélzott szolgáltatás általánosításával próbálja feloldani a régi és új közti gátakat. Példaként veszi a televíziók és más fogyasztói elektronikai eszközök interfészeinek a kompatibilitási problémáit (RCA – 3 csatlakozóval, koaxiális, SVHS). A lényeg, megfelelően kódolt kép-hang jel szolgáltatásának a biztosítása, akármilyen a fogadó eszköze. Ezen, a láthatóan már régen kidolgozott, filozófián alapulva dolgozták ki a SOA informatikai rendszerekre alkalmazott koncepcióját.

Az Object Management Group, a IONA Technology és mások támogatásával, a CORBA szabványba koncentrálta a technológiai megoldást. A lényeg: a rossz interfészeket be kell csomagolni egy kedvező interfészű csomagolásba, és a konvertálást abba kell elrejteni. A SOA megvalósulásának lépései durván (kicsit rövidítés rébuszokban, de a témában jártasakat aligha zavarja): a Microsoft COM technológiája, a CORBA különböző implementációi, majd a Java nyelv megjelenése után az EJB, amire válaszolt a MS COM+ és DCOM. Jelenleg a két rivális: a MS .NET és a J2EE. [A .NET talán a legkoncepciózusabb, leghatékonyabb és legolcsóbb, a tesztek alapján – a cikkíró információi szerint.]

A SOI és a webszolgáltatások

A SOA alapú integráció a SOI. Kérdés, milyen relációban van ez a manapság már külön szabványosítási szervezettel (WS-I) is támogatott webszolgáltatásokkal. A SOI több annál, mint amire a webszolgáltatásokat kitalálták. A webszolgáltatásokat csak a világhálón át együttműködő rendszerek üzemeltetésére tervezték. A SOI rendszerben sokkal többféle adatkapcsolaton át is működnie kell a részeknek, beleértve a régi alkalmazásokat, amelyeket nem lehet vagy nem akarnak webszolgáltatásként átírni, mások lehetnek az adatvédelmi követelmények, támogatni kell a tranzakciós feldolgozást, ami a webszolgáltatások körében nem értelmezett stb.

IONA Atrix

A IONA Technologies az Atrix köztesszoftver és szoftverfejlesztő csomagot dolgozta ki a fentebb elemzetteknek megfelelő SOI támogatás megvalósítására. Alapját a korábbi, CORBA-alapú ORBIX szoftvercsomag képezi. A sikerét, pedig jól jelzi, hogy már vagy 4500 alkalmazó használja, a legkülönbözőbb forrásból származó részrendszereik konszolidált üzemeltetésére.

Az Atrixnak négy modulja van: Atrix Relay – a kapcsolódási akadályok elhárítására, Atrix Migrate – a köztesszoftver konszolidációhoz, Atrix Encompass – a nagyvállalati integráció támogatására webszolgáltatásokra alapozottan és Atrix Mainframe – a nagy számítógépen futó régi tranzakciós feldolgozások szolgáltatásainak az integrálásához, ugyancsak webszolgáltatásokra alapozva.

.NET alapú SOI?

A cikkíró megjegyzi, hogy a Microsoft .NET keretrendszer erősen ajánlható az egyszerűbb SOI feladatok megoldására. Lévén, hogy a Windows XP kliensoldali, valamint a Windows 2003 Server kiszolgáló oldali, az operációs rendszerekben alapfunkcióként kiosztott, .NET FrameWork 1.1, alapvetően támogatja, külön szoftvervásárlás nélkül, egy IIS6-ra támaszkodó, WS-I szabványos webszolgáltatásokra alapított integrált informatikai rendszer létrehozását. A bonyolultabb megoldásokhoz esetleg még segítségül kell hívni a Visual Studio .NET 2003-at és az Office System 2003-at. Az Office épp most jelent meg.

A Microsoft hazai irodája egyébként épp most rendez egy újabb kezdő tanfolyamot a .NET fejlesztési technológia megismertetésére a szokásos helyen, a Lurdy Házban, ahol mostanában a TechNet Office Akadémia előadásait is tartják. A regisztrációhoz lásd lentebb a linkeket!

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben. 

2024. május 6. 18:10

Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA

A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.

2024. május 6. 11:50

Mitől lesz okos a jövő hálózata

A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.

2024. május 6. 10:26

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

2024. április 29. 11:38

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55