Prim Hírek

Amikor az emberek az írás és olvasás segítségével elkezdték a tudást "felhalmozni", és a következő nemzedék számára az emlékezés hibáiból adódó felejtést részben kiküszöbölték, az oktatási rendszer is alapvető változáson ment keresztül. Ugyanígy óriási változásokat eredményezett a nyomtatás feltalálása: a diákoknak nem kellett mindent megjegyezniük vagy leírniuk, amit a tanár mondott, használhatták a (tan)könyveket. Persze ez nem jelentette ugyanakkor a beszéd/hallgatás párosának feladását. Ugyanez figyelhető meg napjainkban: a tanárok egyszerre használnak számítógépet és könyveket, de ezen túl beszélgetnek is a diákokkal, meghallgatják őket, és használják az írás-olvasás lehetőségét.

Napjainkban az elektromosság felfedezése új technikai eszközöket hozott az oktatás számára: a rádiót, a televíziót és a számítógépet. Ezek az eszközök mindinkább lehetőséget adnak arra, hogy az iskola az oktatás egyre kevésbé meghatározó intézményévé váljon. A rádió, a televízió és a számítógép révén eleve elsajátítunk ismereteket, még ha úgy tűnik is, hogy csak szórakozunk. A technológia befolyásolja, hogy mit tudunk megtenni, és hogy hogyan gondolkozunk a világról, azaz a különböző technikai eszközök az oktatást is megváltoztatják: hogy hogyan lehet oktatni, és hogyan lehet megérteni. Az új eszközök segítségével a passzív, befogadó diákból egyre inkább aktív, elsajátító diákot lehet faragni, aki a technikai környezetet tudatosan - a tanár vezetésével és segítségével - saját tudásának gyarapítására, a világ felfedezésére használhatja. A hálózatba kötött számítógép pedig még nagyobb potenciált hordoz az oktatásban és a szocializációs folyamatban, mint a "magányos", hiszen megteremti az előbb említett aktív környezet peremfeltételeit, ugyanakkor megsokszorozza a lokális, nemzeti és nemzetközi kommunikációs-interakciós lehetőségeket. A távoktatás-távtanulás tulajdonképpen ezen a környezeten alapul.

A távoktatás lényege, hogy a tervezett oktatási menetnek megfelelően meghatározott tartalom elsajátítása folyik a diák bevonásával, úgy, hogy közben a tanárnak időben és térben nem kell jelen lennie. Az élethossziglani tanulás, amely napjaink emberét és a "tudásmunkásokat" jellemzi, kiváló eszközhöz jut a távoktatás révén. Alapvető követelmény azonban, hogy a tudást ne csak "közvetítsék-szórják", hanem az interaktivitásra és kreativitásra helyezzék a hangsúlyt, ez ugyanis nagyban megnöveli a hatékonyságot. Ehhez kiváló eszköz a hálózatba kötött számítógép, illetve a multimédiás oktatási környezet. Ez végeredményben paradigmaváltáshoz vezet az oktatásban, a tanító környezetről a tanulási környezetre helyeződik át a hangsúly, azaz a befogadó diákból elsajátító diák lesz, aki motivált, gyakorlott, és élethossziglan gyarapítja tudását. Az iskola csak azt az alaptudást adja, amelynek segítségével a diák önállóan is képessé válik az életéhez szükséges tudás elsajátítására. Tehát azt kell megtanítani, miért és hogyan váljon valakiből sikeres "élethossziglani diák", azaz hogyan találja meg azokat a forrásokat, amelyekre szüksége van, hogy folytathassa az ismeretek elsajátítását. Erre azonban nincs mindenki számára azonos recept, különböző tanulási stílusok és értelemadási, valamint emlékezési metódusok szükségesek. A távtanulás sikere nem csupán a tanáron múlik, hanem a kiválasztott oktatási módszeren és a diákon is - hogy bizonyos korlátok között szabadon dönthessen afelől, mit akar tanulni, hogyan és mikor.

Felhasznált anyag: metalab.unc.edu/ cmc/mag/1995/apr/berge.html. Zane Berge (berge@guvax.georgetown.edu) és Mauri Collins (mauri@cac.psue.edu): Bevezető fejezet a Computer-Mediated Communication and the Online Classroom in Distance Learning című könyv harmadik kötetéből (Hampton Press, Cresskill, NJ, 1995.)

(Az írás online formában már megjelent a BME-UNESCO ITTK intézetének Infinit oldalán. Az Infinit, amely az információs társadalommal kapcsolatos híreket, trendeket, elemzéseket közli, az ITTK és a Prím vezetőinek megállapodása alapján a Compfairtől kezdődően a Prím-online mellékleteként is elérhető.)